A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

90

Tihanyi Gyula faesztergályos m., Thököly u. 19. Újpesten 1905-ben szül., édesatyja 1922-ben szabadította fel. Mint segéd állandóan nála dolgozott. 1931-ben alapította géperejű üzemét. A szakmámába vágó összes munkákat végzi. Aranyozott és festett fadombor betűk készítésében speciálista. Neje: Döbrey Erzsébet.

vitéz Tóth Ferencné női szabó m., Szt. István u. 19 (saját ház). Bgyarmaton Quittnernénál tanulta a szabászatot, 1910- ben szab. fel. 9 éven át praktizált. 1919- ben önállósította magát. Angol és francia divatlapok szerint a középosztály hölgyei részére dolgozik. ízléses munkáit mindenki szereti. 4 tanulólányt foglalkoztat. Férje végigküzdötte a világháborút, hősies magatartásával a nagy és kis ez. v. é., a br. v. é. és a K. cs.-k. érdemelte ki.

1925-ben avattatott vitézzé.

Tréfa József cipész m., Zrínyi u. 8 (saját ház). 1872-ben szül., 1889-ben Bgyarmaton szab. mint csizmadia, 1892-ben felsőrészkészítést, szabászatot és szakrajzot tanult. Esztergomi, budapesti, székelyudvarhelyi, brassói stb. mestereknél fejlesztette szaktudását. 1898-ban Székelyudvarhelyen, 1906-ban pedig Bgyarmaton alapított műhelyt. Több egyesületnek és erkölcsi testületnek tagja és lelkes híve és előmozdítója. Résztvett a háborúban. Neje: Kiss Erzsébet.

Thuróczy Tivadar kályhás m., Külsőszügyi u. 11. Szirákon 1880-ban szül., u. ott 1896-ban szab. Apja szabadította fel, nála is volt segéd. 1906-ban lett önálló. Műhelye — ahol 2 segéd és 2 tanuló dolgozik — saját házában van. 20 hónapig volt az orosz és olasz harctéren, kit.: K. cs.-k. Neje: Osztroduczky Mária.

Urbán István csizmadia m., Nagytábor u. 25. Szül. 1893-ban Ipolynagyfalu, szab. 1910-ben Bgyarmat. Budapest, Cegléd, Alberti-Irsa és Bgyarmat műhelyeiben

praktizált. 1915------18-ig az orosz, román

és olasz herctereken volt, megsebesült. A br. v. é., a K. cs.-k. és a seb. é. tulajdonosa. V. ipt. elölj. tag. Neje: Aschenbrenner Mária.

Varényi János vendéglős, Bástya u. 8. (saját ház). 1888-ban szül., Trencsénben

1908-ban szab. Hazánk nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását. Négy termes, kerthelyiséges vendéglőjét 1929-ben alapította. 6 évig volt orosz hadifogságban. Négy nyelven beszél. Neje: szül. Nemes Erzsébet résztvesz az üzlet vezetésében.

Varga Mihály cipész m., óváros tér I (saját ház). Magyarmándon 1891-ben. szül.,^ Bgyarmaton 1908-ban szab. Születési és szabadulási helyén dolgozott mint segéd. Jó munkájáért pénz és oklevél kitüntetésben részesült. 1920-ban önállósította magát. Rendelt cipőket készít és javításokat vállal. Neje: Nemcsok Mária.

Vámos Aladár fényképész, Rákóczi fejedelem u. 26., műterem 26. Budapesten

1882-ben szül., ott is tanulta a szakmát,

1899-ben szab. A legelső fővárosi és külföldi szalonokban fejlesztette szaktudását. 1906-ban alapította műtermét. Több kiállításon vett részt, művészi fényképeivel nagy sikert aratott. A háború alatt hadifényképész volt. Neje: Weisz Szerén.

Weszelovszky Ferenc cipész m., Nádor u. 5 (saját ház). Szül. 1869-ben, szab.

1885-ben Bgyarmat. Budapest, Esztergom, Újpest és Bgyarmat tekintélyes mestereinél működött segédként. 1893- ban lett mester. V. ipt. elölj, tag, a Kath. Legényegylet vál. tagja. 1916—18-ig volt a harctéren. Neje: Müller Mária

Viszoleiszky Imre szabó m., Madách u.

20. Szül. 1880-ban Szurdok, szab. 1896- ban Bgyarmat. Segéd Pozsonyban, Budapesten, Bgyarmaton és Münchenben volt. 1907 óta önálló. Vevőköre a középosztályból kerül ki. Mint tanuló és mint segéd jó munkáiért jutalmakban részesült, ma is elsőrendű munkát végez. V. ipt. elölj.

tag. 1914------18-ig volt a világháborúban.

Ne

je: László Emilia. Julia leánya 1919 óta önálló női szabó.

Weisz Rezső cipész m., Patvarczi u. 25. Bgyarmaton 1891-ben szül., u. ott 1908- ban szab. Bgyarmaton és Budapesten dolgozott 1914-ig, hadbavonulásáig. A szerb, orosz és olasz frontokon harcolt,, kit.: br. v. é., 1912—13-as emlék é. és K. cs.-k. Leszereléskor 1918-ban vette át édesatyja műhelyét. Szakrajztanfolyamot végzett mester. Neje: Hecks Franciska.

Weljacsek Lajos hentes- és mészáros m., Rákóczi fejedelem u. 26. Szül. 1896- ban, szab. 1903-ban Bgyarmat. Budapesten, Fiúméban és Münchenben volt segéd.

1912-ben alapított székében egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Arany oklevéllel kitüntetett mester. Ipari jelességét és a közügyek iránt tanúsított odaadását méltányolva iparostársai elnökké választották.. Törvh. biz. tag, városi képv. test. tag stb. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Szandányi Mária.

Zana Lajos épület- és bútorasztalos m., Teleky u. 5. Szül. 1886-ban, szab. 1902-