A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

75 Török Imre cipészmester, Párisi körút 25. Szül. 1894-ben, felszab. 1926-ban Sze­geden, majd 1930-ban lett önálló. A világ­háborúban 8 hónapi frontszolgálatot tel­jesített, br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetést nyert. 1922-ben nőül vette Péterfi Zsu­zsannát. Tóth János néhai Tuksa Gyula Török István szabó m., Móra u. 3. Sze­geden szül. 1881-ben és 1899-ben felszab. édesapja: Török Mihály üzemében gya­rapítva szaktudását, 1905-ben lett önálló mester és magyar szabóságot űzve, rak­tárra készíti munkáit. Kb. 10 tanoncot szabadított eddig. Az Ipt. szakoszt., a ta- noncvizsg. biz., a Magyar Szabótársaság tagja. Neje: Oszváth Mária. A háború alatt 400.000 korona hadikölcsönt jegy­zett. Török János asztalos m., Kossuth Lajos sugárút 55. Békésen 1886-ban szül., 1902- ben Aradon szab. fel. Itt, Temesváron és Szegeden fejlesztette szaktudását. A sze­gedi Lengyel bútorgyárban üzemvezető volt. Temesvárott szakiskolát végzett. 1913-ban lett önálló. Tanonc korában ez- oklevél és érem, 1930-ban a „MANSz” kiállításon aranyérem és oklevél kitün­tetést nyert. A tanoncvizsg. biz. szak- referense. Az olasz fronton kétszer meg­sebesült. Neje: Gera Erzsébet. Trázer György szabómester, Pacsirta u. 31. Zentán 1883-ban szül., 1901-ben szab. fel. Budapesten fejlesztette szak­tudását. 1909-ben nyitotta meg önálló műhelyét, melyben 2 tanoncot is foglal­koztat. A világháborúban 3 hónapig volt a fronton, egyszer sebesült. Neje: Csabay Mária. Tuhold Gyula úri fodrászmester, Hu­nyadi tér 17. Szegeden szül. 1900-ban, itt is szab. fel 1916-ban, majd helyben és Ko­lozsváron gyarapította szakismereteit. 1928-tól önálló. 1919—1924-ig a nemz. hads.-ben szolgált. Neje: Faragó Etel. Tuhold József fodrász m., Szabadsajtó u. 62. Szegeden 1903-ban szül., 19 éves korában lett segéd és Budapesten, Sze­geden fejlesztette szaktudását. 1927 óta önálló mester. 1926-ban nőül vette Mis- kolczy Jülíét. Özv. Tuksa Gyuláné papucskészítő m., Feltámadás u. 5. Az üzemet néhai Tuksa Gyula 1898-ban alapította és 1930 szept. 23-án bekövetkezett haláláig vezette. 1927 és 1928-ban jeles munkáiért arany és ezüst érem kitüntetést nyert. Résztvett hosszú ideig a világháborúban is. Ma 2 segéd és 2 tanonc van az üzemben alkal­mazva. Tuksa Pál papucsos m., Brüsszeli krt 10. sz. ifj. Tuksa Pál papucsos m., Retek u. 5. (saját ház). Szegeden 1895-ben szül. és. 1913-ban szab. fel atyjánál, akinél állan­dóan dolgozott, majd vezetője lett atyja ifj. Tuksa Pál üzletének. 1821 óta önálló. 2 segéddel és £ tanonccal dolgozik. Szegeden arany érem­mel, az IPOSz Budapesten ezüst érem­mel tüntette ki. A szakosztálynak volt jegyzője és az ipart, elöljárója volt. Ge­nerációkon át űzik az ipart. Az orosz fron­ton fogságba esett, ahol 4 évig sínylődött. Neje: Kovács Juliánná. Tuti Gellért bádogos m., Földmíves u. 6. Ezen Németországot, Ausztriát. Szer­biát, Oroszországot, Romániát és Ma­gyarország nagyobb városait megjárt mester 1877-ben szül. Aninabányán és Bécsben szab. fel 1901-ben. Európai ta­nulmány útján szerzett bő tapasztalatok­kal önállósította magát 1920-ban s kiváló mesterként elsőrendű munkát készít. Küzdött a szerb, orosz és román fronto­kon és kétszer br. v. é.-mel és kor. vas­kereszttel lett kitüntetve. Béla fia szintén a szakmában dolgozik. Türr István fodrász m., Somogyi telep 577. Tüske Mihály úri szabó m , Szabadság tér 4. Tataházán 1899-ben szül., 1916-ban Szegeden szab. Az 1923-ban alapított üzemében raktárra és rendelésre készíti

Next

/
Oldalképek
Tartalom