A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
67 is fejlesztve, 1906-ban lett önálló. A világháborúban 2 évi frontszolgálatot teljesített. Neje: Szentmiklósi Jolán. Steiner Miklós Susula Károly Susula Károly papucskészítő m., Tündér u. 22. Szegeden 1884-ben szül., 1900- ban szab. fel. Édesapja S. Sándor üzemében gyarapította szaktudását, mellyel 1925-ben önállósította magát. Bőr és bársony papucsokat készít. A világháborúban 8 havi frontszolgálatot teljesített, majd Przemyslnél fogságba esett. 1907- ben nőül vette Kaics Ilonát, Schrott József fodrászm., Hattyas sor 11. Keglevichházán 1889-ben szül., 1906- ban Kiszomborban szab. fel. Segéd korában lVz évig mint üzletvezető működött, majd 1919-ben nyitotta meg üzletét. A világháborúban a szerb, olasz és orosz fronton harcolt mint őrmester és a kis ez. v. é.-t kapta. Neje: Teiszler Berta. Solymosy Lajos bádogosm., Török u. 1. Szegeden 1907-ben szül. 1922-ben lett segéd, több évi gyakorlat és két évi üzemvezetői működés után pedig 1930- ban önállósította magát. Segéd korában az ipt. elismerő oklevéllel tüntette ki. Szorgalmas, törekvő iparos, ki minden idejét ipara fejlesztésére fordítja. Spitzer Sándor asztalos, Margit u. 12, Sümegi János cipészm., Brüsszeli krt 10. Baján 1893-ban szül., 1907-ben szab. fel. Budapesten, Dunaföldváron és Baján gyarapította szaktudását. 1919 óta önálló mester. A világháborúban 4 hónapi orosz frontszolgálat után fogságba esett. Neje: Borosits Erzsébet. vitéz Süvegh Dezső kárpitos és díszítő m., Deák Ferenc u. 8/b, üzlet Batthyányi u. 2. Szegeden szül. 1895-ben és itt szab. föl a Seifmann bútorgyárban 1911-ben. A fővárosban és Nyitrán gyarapítva szaktudását, 1919-ben lett önálló mester és kárpitos-díszítő munkák, valamint az 1924-ben szabadalmazott saját találmá- nyú „fotelágy” készítésével foglalkozik. Az új Csanádi püspöki palota berendezéséhez ő készítette a vászonredő fölszerelést és szőrmatracokat. A Baross kiállításon ar. éremmel, Hmvásárhelyen ez. éremmel lett kitüntetve. 3 segéddel és 4 tanonccal dolgozik. A világháborúban 42 havi frontszolg. teljesített. Kit.: kétszer nagy ez., kétszer kis ez., kétszer br. v. é., K. cs.-k., had. eml. és 1924-ben avatták vitézzé. K. Szabados József cipészm., Petőfi S. s. út 93. Csorváson 1879-ben szül., Hmvásárhelven a millenium évében szabadult fel. Segéd Szegeden volt. 1911 óta önálló. 1916—18-ig szolgált a háborúban. Neje: Boldizsár Anna, esküvőjük 1910-ben volt. Szabó András cipészmester, Móra u. 28. Algyőn 1895-ben szül., Szegeden 1913-ban szab. fel. Szegeden Bugyi Imrénél, Vénig Gyulánál és az Első szegedi cipőgyárnál volt segéd 1924-ben nyitotta meg önálló műhelyét. Az orosz fronton harcolt. Neje: Matók Julianna. Szabó Béla cipészm., Szél-u. 16. Szegeden 1901-ben szül., Kisteleken 1917- ben szab. fel. Szegeden 12 évig segédes- kedett, 1929-ben pedig megnyitotta önálló műhelyét, amelyben elsőrendű munkát készít s nagy buzgalommal fáradozik ipara fejlesztésén. Neje: Zsótér Etel. ifj. Szabó Ferenc hentes és mészáros m., Boldogasszony s. út 43. Tel.: 14—80. Szegeden 1907-ben szül., 1925-ben szab. fel. Mint tanonc elism. oklevél kitüntetést kapott. Szegeden segédeskedett, majd 1928-ban nyitotta meg önálló üzletét. Villanyerőre berendezett üzletében 1 segédet alkalmaz. Atyja Ferenc, a háborúban hősi halált halt. Neje: Kakas Margit. Szabó József asztalosul., Somogyi telep 519. Szabadkán 1896-ban szül. 1915- ben szab. fel. Zombor, Szatmár, Szeged voltak segédi gyakorló helyei. 1930-ban lett önálló. Az olasz fronton harcolt. Neje: Huszti Mária. Szabó Ferenc hentes és mészáros m., Római körút 35. Tel. 23-72. Szegeden szül. 1873-ban, fölszab. ugyancsak Szegeden 1889-ben, 10 évig tartó segédideje után saját erejéből lett önálló 1899-ben és eddig kb. 30—40 tanoncot képzett ki. 2—3 segéddel és 1 tanonccal dolgozik az IV2 lóerős vili. motor erejű üzemében, ahol a híres „Téli magyar szalámi”-ját készíti. Már tanonc korában ar. éremmel és okleVéllel lett kitüntetve, négy évtizedes működéséért is elismerő oklevelet nyert. 3 év óta az Ipt. elöljárója, a szakosztály alelnöke, a tanoncvizsg. biz. elnöke és számos iparos és polg. egyl. oszLv*
