A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
53 1895-ben önálló lett. Mai üzletét 1924-ben alapította. Régebben két üzlete volt, 6—7 segéddel. Neje: Lőrinc Teréz. Moskovits József üveges, Vitéz u. 21. Nagybánhegyesen 1882-ben szül., Hmvá- sárhelyen 1902-ben szab. föl. Szegeden a Singer cégnél 16 évig mint munkavezető működött és 1918-ban lett önálló. Szegeden és környékén jó hírnévnek örvend. Az orosz fronton harcolt, ahonnan 1916-ban betegen tért haza. Mohaupt Ferenc Moskovitz József Moskovitz Lajos elektrotechnikai vállalata, Kölcsey u. 10. Telefon 19-24. Aradon 1882-ben szül., 1904-ben nyerte képesítését. 1899-ben az Egyesült izzó és vili. rt.-nál kezdte tanulni szakmáját, majd a Ganz-gyárba került. Romániában és Szerbiában is működött. Sok jeles munkája közül a Barlangligeti cseppkőbarlang, a budai kir. vár, a szegedi egyetem szakmunkáit említjük, hogy jeles szakképzettségét feltüntessük. Generációkat képezett ki a szakmában és keze alól jól képzett iparosok kerültek ki. Üzemében ma 2 szerelő és 3—4 tanonc van alkalmazva. Az állami kötelező aggkori nyugdíjintézmény egyik legrégibb harcosa. Neje: Pauncz Erzsébet. Munkácsi Sándor cipész m., Kossuth Lajos sugárút 85. Murka István és Társai bej. cég, autó és gépjav. üzem, Vadász u. 1. Telef.: 28-40. Az üzem 1926-ban Murka István, Friedmann István és Szabó András által alapíttatott. Az üzem villanyerőre 5% HP. 8 drb szakgéppel van felszerelve, a városi autóbuszüzem, az orsz. mentőegyesület s számos köz- és magánvállalat szállítója. Murka István 1892-ben ópáloson szül., 1909-ben szab. fel és több nagy üzemben praktizált. Friedmann István elvégezte a felső fémipariskolát, Szabó András 1893-ban Újkígyóson szül., 19ll-ben szab. fel. Szaktanfolyamot végzett. Naderjánszky Dusán úri szabómester, gr. Apponyi A. u. 16. Szanádon 1878-ban szül., Zentán 1894-ben szab. fel. Zentán és Budapesten gyarapította szaktudását. 1919-ben önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Neje: Terbulicza Mária. Nagy Ferenc oki. gyógykovács m., Török u. 7. 1873-ban Marosjárán született, négy középiskola elvégzése után Hódmezővásárhelyen szabadult fel 1892-ben. Szászrégenben volt segéd, majd 26 évi katonai szolgálat után mint főpatkoló- mester (tiszthelyettes) vonult nyugalomba. Háború alatt az orosz harctérén volt. A hadseregnél 500 patkolósegéd'et szabadított fel. 5% évig Szeged város közüzemének volt patkolómestere. 1930-ban önállósította magát. Neje: Csóti Mária Magdolna. Nagy Béla asztalos m., Báró Jósika u. 45/a. vitéz Nagy Ferenc könyvkötő m., Feketesas u., Városi bérház. Szül. 1892-ben Nagykárolyfalva, szab. 1907-ben Zimony. Segéd zimonyi, belgrádi, szófiai, budapesti és nagyváradi mesterek keze alatt volt. Gyakorló éveit bevonulása szakította meg. 1913—21-ig teljesített katonai szolgálatot. A harctéren 6 lövést kapott, kit.: nagy ezüst vit. é. 1924-ben avattatott vitézzé. 1922-ben vette nőül Kozinkay Máriát, gyermekei: Ferenc és Mária. 1924-ben alapította műhelyét, amely könyvkötészetből (felszerelése patent gyorsvágógép, lemezolló, aranyozógép és ütőprés) és könyvraktárból áll. Nagy Illés sütőmester, Bokor u. 19. Nagy Imre fehérneműtisztítómester, Takaréktár u. 6. Székesfehérváron 1873- ban szül., 1900-ban szab. fel. 1902-ben lett önálló Budapesten, 1912-ben pedig Szegeden nyitotta meg üzletét, amelyet 1 segéddel és 1 mosónővel folytat. Az olasz szerb, román és albán fronton harcolt. Neje: Czeglédi Julianna. Margit leányának férje gőzmosodatulajdonos, Gábor fia szakképzett vegytisztító. Nagy József cipész m., Ilona u. 4. Ma- gyarkanizsán 1896-ban szül , Szegeden tanulta ki iparát 1911-ben. Magyarkani- zsán és Szegeden eltöltött segédévei után 1926-ban alapította üzemét, amelyben mérték után készíti elsőrendű munkáit. Küzdött az orosz fronton, ott fogságba esett és csak 1920-ban tért haza. Neje: Csanádi Ilona. Nagy István cipészmester, Berzsenyi u. 1/b. Izsákon 1871-ben szül., 1887-ben szab. fel. Szeged, Budapest, Pécs, Mohács, Fiume, Abbázia műhelyeiben volt segéd. 1903-ban Fiumében lett önálló,
