A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

50

olasz és orosz fronton harcolt, 23 hónapig orosz fogságban szenvedett, s onnan szökés útján menekült.

Marinkovics Zsigmond fodrászmester, Szentháromság u. 61. Jakován 1887-ben született, Belgrádban 1906-ban szabadult fel. Szeged. Kecskemét, Budapest, Wien, Klagenfurt voltak segédi gyakorlatának állomásai. 1910-ben, majd 1920- ban lett önálló. Több egyesület tagja. A világháborúban 25 hónapig volt a fronton. Neje: Börcsök Mária.

Marjanov Péter patkoló- és kocsikovács m,, Szent István-tér 15. Szőregen

1889-ben szül., 1907-ben szabadult fel. Budapest, Nagyszeben, Arad, Szeged műhelyeiben fejlesztette szaktudását. A

M. Á. V.-nál 5 évig működött. 1918-ban lett önálló. 1—2 segéddel dolgozik. Katonai szolgálata közben munkájáért első díjat nyert. A világháborúban résztvett. Neje: Hradecsni Gizella.

Márk András asztalosmester, Hattyú u. 8. Szül. 1890-ben Kiskunmajsán. Budapesten és Szegeden nevesebb mestereknél fejlesztette szaktudását. A Ganz- Danubius rt.-nak Budapesten modell asztalosa volt. 1918 óta önálló. 1914—18-ig szolgálta a hazát. Neje: Mózer Mária.

Márta Lajos cipészmester, Somogyi telep 108. Szegeden 1904-ben szül., 1921- ben Dorozsmán szab. fel. Szeged jobb mestereinél folytatott gyakorlatot, majd 1928-ban önállósította magát. Jól képzett, törekvő mester, aki Szabó G. Juliannát vette feleségül.

Márton Ferenc építési vállalkozó, műkőiparos, Debreceni u. 29, saját ház. Telefonhívó: 23—48. 1920-ban egy hősi

emlékműért arany oklevéllel, az 1924. évi Baross kiállításon ezüstéremmel és a Faluszövetségi kiállításon bronzéremmel kitüntetett mester. Szül. Szegeden 1886- ban, 1905-ben szab. fel mint kőmíves,

1918-ban lett önálló. 1921-ben képesítő oklevelet nyert. A szerb és orosz fronton harcolt, mint 75%-os rokkant szerelt le. Neje: Faragó Eszter.

Márton István tekeasztalkészítő m., Oroszlán u. 6.

Matuska József fodrász m., Földmíves u. 1. Kiszomboron 1891-ben szül., 1908- ban szab. fel. Szeged, Budapest, Wien, Kassa jobb műhelyeiben fejlesztette szakismereteit. 1921-ben nyitotta meg önálló műtermét, melyben hölgyfodrászattal is foglalkozik higiénikus berendezéssel. A világháborúban 39 hónapig volt a fronton, nagy, kis ez. v. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Begyik Margit.

Mencz Nándor kalaposmester, Dugonits tér 12. Szegeden 1904-ben szül., 1926- ban szab. fel. Budapesten néhai Mencz Károlynál, Ladstatternél és a Wohl és Porgesz cégnél gyarapította szaktudását.

1929-ben alapította műhelyét. Neje: Csala Eta.

Menning Mihály cipészmester, gr. Ap- ponvi A. u. 18. Máriaföldén 1860-ban szül., 1876-ban Szegeden szab. fel. U. ott volt segéd, mígnem 1885-ben önállósította magát. 1904-ben ö létesítette az Első szegedi cipő- és csizmaipari szövetkezetét, melynek 15 évi" teljhatalmú igazgatója volt. Ipari érdemeiért 1916- ban koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. De kitüntetést nvert az 1896., 1908. és 1922-iki kiállításokon is, az Orsz. Iparegyesület pedig ezüst díszéremmel tüntette ki. Törvhat. biz. tag és kamarai beltag volt. Az ipt. elöljárója. Neje: Fodor Teréz.

Menyhárt István asztalos m., Erdő u.

10. Szegeden 1871-ben szül., 1888-ban szab fel. Szegeden, Szabadkán, Orosházán és Halason szerezte segédi gyakorlatát. 1903-ban önállósította magát. A világháborúban az albán és olasz fronton szolgált. Neje: Néhai Zsifkó Etel.

Mentus Dezső' szűcs m., Tápéi u. 55. Szegeden 1899-ben szül., u. i. szab. 1915- ben. Budapesten a bőrkészítőtelepen, Szegeden a Kupp cégnél és édes atyjánál dolgozott, majd 1930-ban önállósította magát. Az olasz fronton kb. 1% évig küzdött.

Mentus Lajos szűcs m., Tápéi u. 55.

1900-ban szül. u. i. szab. 1916-ban. Budapesten a Glücksthal-cégnél mint munkavezető, Szegeden a Kupp cégnél dolgozott és 1930-ban lett önálló. Az olasz fronton ő is kb. IV2 évig harcolt. Neje: Bosnyá- kovics Leopoldina.

Metzger Ferenc cipész m., Apponyi A. u. 7. 1900-ban Szegeden szül. Édesatyjánál, id. M. Péternél szabadult fel s mint segéd is nála dolgozott. 1925-ben nőül vette Vanya Ilonát. 1928-ban önállósí- tota magát. A szegedi ip. if j. egy titkára.

ifj. Metzger Péter cipész m., Bécsi krt 26. Szül. 1894-ben, szab. 1910-ben Szegeden. Édesatyja műhelyében segédeske- dett. 1915—18-ig az orosz, román és olasz harctereken küzdött, kit.: br. v. é. Leszerelése után önállósította magát. 2 segéddel dolgozik. Munkái elsőrendűek, amit a Baross Szöv. kiállításán nyert ezüst érem is szépen dokumentál. Neje: Gyuris Gizella.

Metzger Gyula cipészmester, Bécsi körút 29. Szegeden született 1897-ben, 3 évig volt tanonc, ipari gyakorlatát Sze-