A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

48 Liptay István műesztergályosmester, Polgár u. 27. Szegeden született 1860- ban, ugyanott szab. fel 1877-ben. Mint segéd Budapesten dolgozott hosszabb ideig. 1884-ben alapította üzemét, amely­ben speciális szakmunkákat készít. Részt- vett a budapesti 1896. évi mill, kiállítá­son. Mint ipt. elöljáró intenzív részt vesz az ipari élet irányításában. Neje: Gál Etel. Egyik fia István a háborúban szer­zett betegségében halt meg. Lederer János Lörincz János Ló'rincz János kőműves m., Délibáb u. 32. Ló'rincz Sándor szíjgyártó m., Föld­míves u. 15. Szül. 1889-ben Szegeden. A háború kitörésekor a harctérre ment, ahol három és fél havi szolgálat után súlyos sebesüléssel kórházba került. 1918- ban mint 75%-os rokkant szerelt le. A váci rokkantiskolában tanulta az ipart. 1918-ban szabadult fel. Szegeden gyara­pította szaktudását. 1925 óta önálló iparos. Lörincz Sándor Lovas János Lovas János fodrász m., Faragó u. 32. 1901-ben Csongrádon szül., u. ott 1916- ban szab. Csongrádon, Budapesten, Já­noshalmán és Szegeden volt segéd. 1928- ban alapította fodrászüzletét. A nemz. hads.-ben szolgált. Neje: Hegedűs Er­zsébet. Lovászy Ferenc cipész m., Hétvezér u. 26/b. Szegeden 1868-ban szül., 1895-ben szab. fel, Szegeden volt 10 évig segéd, majd 1905^ben önállósította magát. Mű­helyében 1 segédet alkalmaz. Résztvett a világháborúban. Neje: Dús Julianna. Lovass Ferenc korcsmáros, Károly u. 4, Lovászy Imre címfestő m., Árva u. 6. Szegeden 1877-ben szül., 1895-ben lett segéd. Előbb a MÁV szolgálatában fej­lesztette szaktudását, majd nyugdíjaz- tatva magát, 1912-ben önálló lett. Műter­mében aranyozott üvegmunkát is készít. Neje: Kálmán Viktória. Lövey János úri- és egyenruhaszabó m., Somogyi u. 26. Zentán 1863-ban szül., 1877-ben szab. fel. Aradon, Temesvárt, Újvidéken, Budapesten volt segéd, Buda­pesten, Szabadkán, Pécsett, Zágrábban stb. volt szabász és üzletvezető. 1906-ban alapította üzletét. Neje: Bors Julianna. Ludányi István cipészmester, Nyíl u. 26. Apátfalván 1901-ben szül., Pécskán 1919-ben szab. fel. Makó, Szentmiklós, Battonya és Szeged voltak segédi gya­korlóhelyei. Előbb Apátfalván 1928-ban, majd 1930-ban Szegeden nyitotta meg önálló műhelyét. Neje: Bagaméria Ju­liánná. Ludwig István kádármester, ' a Barna és Ludwig cég tagja, Csendes u. 15. Sze­geden 1898-ban szül., 1912-ben atyjánál szab. fel, az atyja által 1896-ban alapí­tott vállalatot 1926-ban vette át. Előzőleg felsőipariskolát végzett. Atyja mint hordógyáros országszerte, sőt külföldön is ismert szállító volt, akit többszörösem kitüntettek aranyéremmel és díszokle­véllel. L. István résztvett a világháború­ban, az olasz fronton harcolt, megsebe­sült. Kis ez. v. é., K. cs.-k., seb. é. kitün­tetést kapott. Neje: Balia Anna. Lukács János mech. mester, varrógép és kerékpár kereskedő, Feketesas u. 20. Telef. 20-08. Mezőtúron 1879-ben szül., atyjánál 1896-ban szab. fel, Romániában és Németországban és több magyar vá­rosban szerzett gyakorlatot. 1923-ban nyitotta meg 1 segéddel és 2 tanonccal folytatott üzletét, mely villanyerőre van berendezve. Résztvett az 1930. évi minta­Lovászy Imre Ladányi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom