A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
36 del folytat. Hosszú ideig harcolt a fronton, ahol br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetést nyert. Kabók Ferenc lakatos m., Tisza Lajos körút 44. Szegeden 1897-ben szül., u. ott 1914-ben szab. fel. Boszniában és Budapesten volt segéd,* majd 2 évig művezető. Gépészeti szaktanfolyamot # végzett. 1918-ban nyitotta meg önálló műhelyét, melyben 1 segédet foglalkoztat. Az orosz és olasz fronton őrmester-fegyvermester volt. Bronz v. é.-e, K. cs.-k.-je van. Neje: Lévay Borbála. Kakuszi Sándor műasztalos m., Horváth Mihály u. 7. Szegeden 1881-ben szül., 1899-ben szab. fel. Budapest, Arad, Temesvár és Szabadka segédi gyakorlóhelyeinek fontosabb állomásai. Szegeden üzemvezető is volt. 1906-b'an alapította üzletét, amelyben 1 segédet és 2 tanoncot alkalmaz. Azelőtt 20—30 segédje is volt. Az adófelszólaml. bizottság tagja, a Felsővár. ip. kör volt igazgatója. A szerb és olasz fronton mint őrmester harcolt. Bronz v. é., kor. vasker. és K. cs.-k. kitüntetése'van. Kalánka Kálmán cukrászmester, Rudolf tér 6. Szegeden 1888-ban szül., 1900- ban szab. fel, az Árvay Sándor cégnél és Wienben sajátította el szakmájának minden ágát és 1920-ban nyitotta meg önálló cukrászdáját, melyet mai nívójára nagy szorgalmával fejlesztett. Üzemét villanyerőre, modern hűtő és egyéb készülékekkel rendezte be. Ipti elöljáró, vár. képviselő, a tanoncvizsg. biz. elnöke, a szakosztály pénztárnoka. A nagy háború szerb, orosz és román frontjain harcolt. K. cs.-k.-je van. Neje: Tóth Etel. Kalánka Kálmán Karácsonyi István Kalmár Jenő redőny- és lakatos m., Párisi körút 38/a. Pélmonostoron 1889-ben szül., hat főreálosztályt végzett, 1905-ben szab. fel. Budapesten, Szegeden fejlesztette szaktudását. 1929-ben saját erejéből lett önálló. A háborúban az orosz és olasz fronton volt mint I. o. számv. őrmester. Neje: Kocsó Viktória. Kalmár Márton úri- és magyar szab» m., Petőfi S. sugárút 37/b. Garán 1870- ben született, Szegeden 1886-ban szab. fel, 1904 óta önálló mester. A magyar szabók társulatának elnöke. 12 segédet és 1 tanoncot tart. Fia Márton üzemében mint üzletvezető működik. Résztvett a világháborúban. K. cs.-k.-je van. Kalocsay Sándor mérlegkészítő lakatos m., Kazinczy u. 12. Az iparkamara által 1922-ben, valamint az 1924. évi Baross- kiállításon aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetett mester, a tanoncvizsg. biz. volt elnöke. 1881-ben Orosházán szül.,. 1898-ban szabadult fel, 1911 szeptemberben lett önálló. Neje: Daubner Mária. Atyja szintén lakatos volt. Kancsár Ferenc női cipészmester, Móra u. 30. Telefon 621. Bácsszenttamáson 1888-ban szül., 1903-ban szabadult fel. Mint tanonc a szegedi kiállításon ezüst oklevéllel tüntették ki. Budapesten, Temesváron, Pécsett, Gyöngyösön volt segéd. 1913-ban lett önálló. 4—6 segéddel dolgozik. Résztvett a világháború orosz, és olasz frontjának harcaiban. Neje: Kiss Julianna. Kara Mihály szabó m., Reményi u. 37. 1898-ban Szegeden szül., ott is tanulta iparát, 1914-ben Till Frigyesnél szabadulva fel. Jeles szegedi mesterek keze alatt dolgozott segédként. 1916— 19-ig a háborúban volt, (11 hó írsz.) majd 1920- 21-ig a Nemz. Hads.-ben telj. szóig. 1929 óta mester. Rendelésre és üzletek részére dolgozik. Neje: Kutal Veronika. Karácsonyi Sándor Karácsonyi István cipész m., Szabadsajtó u. 19. Szül. 1898-ban Nagyszent- miklóson, 1914-ben szab. fel. Szegeden, Budapesten fejlesztette segédi gyakorlatát. 1923-ban lett önálló mester. A világháborúban 18 havi frontszolgálatot teljesített. Kétszer v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Túry Anna. Karácsonyi István papucskészítő m., Csendes u. 20. Szül. 1904-ben, szab. 1925- ben Szegeden. 5 évig dolgozott helyben. 1930-ban alapította műhelyét. Raktárra
