A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
34 Huller Ferenc fodrász m., Földmíves u. 31. 1884-ben szül., Szegeden 1900-ban szab. fel. Mint segéd Cegléd, Déva és Makó mestereinél dolgozott. 1911-ben alapította fodrásztermét. Egy segéddel és tanulóval dolgozik. Résztvett a háborúban, elejétől a végéig a fronton. Neje: Kakuszi Ilonka. Illés György korcsmáros Petőfi S. u. 7. Ujkécskén 1890-ben szül. A kárpitos ipart tanulta, Kecskeméten 1921-ben szab., ahol 1923-tól 1930-ig önálló volt. 1930 óta korcsmáros s mint ilyen is elsőrendű. Üzletének befogadóképessége cca 50 személy. 1911-ben vonult be katonai szolgálatra, bent érte a háború kitörése. 41 hónapig a szerb, orosz és román harctereken volt, kit. nagy és kis ez. vit. é., K. cs.-k. Neje: Erdélyi Verona. Illés György Iliin Imre Iliin Imre csizmadia m., Remény u. 3. (saját ház). Őscsanádon 1868-ban szül., Szegeden 1885-ben szab. Szegeden és Makón volt segéd, 1892 óta mester. Önállósága első évében nőül vette Nagy Pirost. Imre és József fiát a cipész iparra nevelte. Résztvett a világháborúban. ifj. Iliin Imre ifj. Iliin Imre csizmadia m., Remény u. 3. A Milleneum évében Szegeden szül., 15 éves korában szab. Szegeden gyarapította jó mestereknél tudását. 1923 óta űzi önállóan az ipart. Egy segédjével raktári és rendelt munkákat végez. Háború alatt 3 évig szolgált, 24 hónapig a fronton. Kit.: kis ez. és br. v. é., K. cs.-k. 1924-ben nőül vette Kertész Juliannát. Iricz Rudolf fényképész, Somogyi u.'24. Tel. 31-26. Budapesten 1888-ban szül. és 1903-ban szab. fel Makón. Miután Nagy- kikindán, Pancsován jobb műtermekben dolgozott, önálló lett 1907-ben, majd 1910-ben Amerikába vándorolt és ott fényképészeti műtermet tartott fenn 1920-ig, amikor is Szegeden telepedett le. Szakmájában orsz. hírű és a Szegedi Színház, Színházi Élet és Délibáb állandó szállítója. Janik Sándor úri szabó m., Erdő u. 2/b. (saját ház). 1870-ben szül. u. i. atyjánál szab. fel 1888-ban. Kolozsvárott, Bécsben és Bpesten vezető cégeknél eltöltött évek után 1919-ben lett önálló és mint elismert szakember városszerte jó hírnévnek örvend. Az orosz fronton harcolt az összeomlásig. Neje: Kecskeméti Ilona. Jenei György hentes m., Árvíz u. 40 (saját ház). 1877-ben Óbébán szül., 1905- ben Szegeden szab. 8 évig dolgozott szegedi húsiparosoknál mint segéd. 1913- ban alapította székét. Az üzlet vezetésében neje szül. Farkas Mária intenzív részt vesz. Háború alatt Szerbiában teljesített állami szolgálatot. Az iparon kívül fuvarozással és gazdálkodással is foglalkozik. Jenei György Jenei Györgyné Joó András kárpitos és díszítő m., Gém u. 16. Szegeden 1888-ban szül., u. ott 1906-ban szab. Segéd Szegeden és Budapesten volt. 1923-ban önállósította magát. Ö készítette a fogadalmi templom 6 párnázott ülőkéjét és 1 plüssfotelt a baldachin alá, de munkáit a püspöki előszoba bőrfotelem, vagy Somogyi polgár- mester és Kubinyi altábornagy szalonjában is megcsodálhatjuk. A tanonc vizsg. biz. elnöke. Részvett a világháborúban, 6 évig szenvedett orosz hadifogságban. 1912-ben nősült, neje: Erdélyi Julianna. 3 gyermeke van. Jójárt Ferenc kép. kőműves m , Remény u. 5. Szül. 1906-ban, szab. 1923-ban Szegeden. Oklevelet 1929-ben nyert, mikor is önállósította magát. Villák, családi
