A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

31 lett. Az Asztalosmesterek Orsz. Szöv. sze­gedi csoportjának is elnöke. De alelnöke az ipartest, által rendszeresített vásárnak is stb. stb. A világháborúban 41 hónapig harcolt a fronton. 1918-ban hét sebtől in­validus lett. Kis ez., 3 bronz v. é., seb. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Weisz Katalin. Hevesi Károly asztalos m., Párisi körút 9. Szül. 1887-ben, 1903-ban Békéscsabán szab. fel. Nagyvárad, Nagyszeben, Buda­pest, Békéscsaba és Szeged voltak segédi állomáshelyei, 1923-ban önállósította magát, miután előzőleg a Slavonia bútor­gyárban volt műhelyvezető. Résztvett a világháborúban, a szerb, orosz és román frontokon harcolt, háromszor sebesült. Bronz v. é.-e és K. cs.-k.-je van. Neje: Tóth Rozália. Hevesi Károly Herédi Albin Herédi Albin úri szabómester, Rákóczi n. 3. Szegeden 1897-ben született, 1913- ban szabadult fel. Szegeden, Hmvhelyen ■gs Szabadkán segédeskedett. 1923-ban lett önálló mester. Több egyesület és kör tagja. 32 hónapig volt a fronton. Kis ez., bronz v é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Csányi Etel. Herédi István mészáros és hentes m., Petőfi Sándor sugárút 63, saját ház. Hor­goson 1885-ben szül., 1904-ben szab. fel. Több magyar város jobb mestereinél fej­lesztette szakismereteit, majd 1910-ben Horgoson, utóbb 1918-ban Szegeden nyi­totta meg önálló üzletét. Villanyerőre be­rendezett, szakgépekkel ellátott üzemé­ben elsőrendű árut hoz forgalomba. 36 hónapig harcolt az orosz, román és olasz fronton, kétszer megsebesült. Br. v. é., német ez. harcos érme van. Neje: Ablaka Teréz. Hernádi János lakatos m., Vásárhelyi sugárút 14. Szegeden 1900-ban szül., 1919-ben Kónya Györgynél szab. fél. Sze­geden volt segéd, majd üzemvezető. A fémipari szakiskola kazánfűtői szaktanfo­lyamát végezte el. 1930-ban lett önálló. Neje: Jozó Anna. Atyja végigküzdötte a háborút. Hégert Mihály asztalos m., Kálvária tér 6. Szegeden 1903-ban szül., 1916-ban szab. fel. Szeged és Budapest jobb üze­meiben volt segéd. 1925-ben önállósította magát. Jó munkájáról elismert szak­ember. Neje: Fontányi Ilona. Hégert Mihály Hiller János Hiller Géza cipészmester, Feketesas u. 17. Horgoson 1898-ban szül., 1914-ben szabadult fel. Szeged, Versec jobb műhe­lyeiben gyarapította szaktudását. 1927- ben lett önálló. Az ipt. vigalmi bizottság elnöke, a Turul sportegyesület alapí­tója, volt elnöke, a Sz. I. K. alelnöke. Három évig teljesített frontszolgálatot, kétszer kis ez., br. v. é., seb. é., szóig. é. kitüntetést kapott. Hiller János hölgyfodrászmester, Szé­chényi tér 6. Helyben 1905-ben született, Budapesten 1922-ben szab. fel, hol jobb mestereknél bővítette szaktudását. 1928- ban alapította előkelőén berendezett hölgyfodrász szalonját. 2—3 segédet és tanoncot foglalkoztat. Hajszárító, tartós ondoláló gépei vili. erőre vannak beren­dezve. Hirth János üveges m., Mérey u. 6/c. Mitrovicán 1874-ben szül., ahol 4 reál el­végzése után 1890-ben szab. 1898-ban böröndgyárat alapított, ahol 150 embert foglakoztatott. 1906-ban önállósította magát az üveg szakmában. 1910-ben meg­szüntette előző vállalatát és egész ener­giájával ipara fejlesztésének szentelte magát. Eredményeiről a londoni nagy aranyérem és több más kitüntetés beszél. A világháborúból 60%-os rokkantként tért haza, Neje: Grünbaum Olga. Hlaváti József cipészmester, Tábor u. 8/b. Egyháznagyszegen 1893-ban szüle­tett, 1910-ben szab. fel. Bécs, Nyitra, Vác, Budapest, Szeged voltak segédi gya­korlatának fontosabb állomáshelyei. 1923- ban alapította műhelyét, melyben 1 se­géddel dolgozik. A világháborúban 42 hó­napig küzdött a fronton, ahol bronz v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetést kapott. Neje: Kalmár Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom