A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
18 Dobó János kövező m., útépítési vállalkozó, Csaba u. 4. Régi szegedi család sarja. A szakosztály vál. tagja, a Felsővárosi Iparoskor ellenőre. Szül. Szegeden 1883-ban, ugyanott szab. fel 1899-bcn. Szatmáron, Debrecenben, Nagyváradon, Bulgáriában stb. fejlesztette szaktudását. Előbb 1911-ben, majd 1922-ben lett önálló. A Tisza Lajos körúti, Szabadsajtó, Világos, Szél uccai és még több más kőburkolati munka dicséri szakképzettségét. A világháború szerb, román és olasz frontjain harcolt K. cs.-k.-je van. Neje: Kopasz Júlia. Dobó Mihály mészáros- és hentes m., Szentháromság u. 15. Szegeden 1885-ben született, 1902-ben szabadult fel. Segédi gyakorlóévéit Szeged, Kecskemét, Makó jobb üzemeiben töltötte. 1909-ben alapította üzletét, mely kézihajtású gépekkel van felszerelve. Az alsóvárosi ip. kör és Palánki földm. társulat, VI. kér. polg. kör vál. tagja. 4 hónapig volt a világháború frontjain. Neje: Kopasz Etel. Dobó János Dobondi Péter cipész m,, Veresács u. 7 Szamosujváron 1890-ben szül., 1906- ban szab. Segédidejét kolozsvári, budapesti, aradi, szegedi és dévai műhelyekben töltötte. A háború 2 utolsó évében szolgált, megsebesült. Első ízben 1918- ban önállósította magát, ez a műhelye 4 évig állt fenn. 1927 óta egyhuzamban folytatja az ipart. Neje: Pellei Ilona. Dobra Domokos bádogos és vízvezetékszerelő m., Kossuth u. 17. Torján 1899- ben szül., 1915-ben szab. fel. Nagyvárad, Brassó, Budapest voltak segédéveinek főbb állomáshelyei. 1920-ban lett önálló Kézdivásárhelyen, majd 1925-ben Szegeden. Résztvett a tavaszi mintavásáron. Az ipt. szakoszt., szegedi ip. ifjak közm. egyesülete, a visszhang dalárda vezető tagja. Harcolt a román és olasz fronton, kétszer meg is sebesült. Neje: Barabás Margit Nagyváradról. Vitéz Dóczy Imre kárpitos és díszítő mester, Ivállay Albert ucca 1. Szegeden 1895-ben született, 1911-ben szabadult fel Szegeden. Szabadkán és Szegeden jobb gyárakban gyarapította szakismereteit, 1919-ben lett önálló mester társas viszonyban, 1924 óta azonban önállóan. Szabadalomra bejelentett találmánya a ,Dóczi feauteuilágy”, amely az orosházai 1930. évi kiállításon arany éremmel lett kitüntetve. Résztvett az 1930. évi tavaszi és őszi ipari vásáron is. A szakosztály pénztárosa, a Belvárosi Függetlenségi Népkör jegyzője, a Rókusi Iparoskor választmányi tagja. 2% évig küzdött az olasz fronton megsebesült. Nagy és kis ezüst, bronz v. é., K. cs.-k. és seb. érem kitüntetése van, 1924-ben lett vitézzé avatva. Vitéz Dóczy Imre Dosztig Andor műköszörűs m., Tisza Lajos körút 34. Szegeden 1892-ben szül., 1908-ban szab. fel. Szegeden, Kolozsvárt, Wienben és Budapesten volt segéd. 1911-ben vette át az atyja Ferenc által 1891-ben alapított villanyerőre berendezett üzemet, melynek speciálitásai a szegedi halzsebkések. 1924-ben a Baross kiállításon arany éremmel, 1925-ben a sző- regi kiállításon ezüstérem kitüntetést nyert. A szegedi Felsővárosi Iparoskor ügyv. elnöke, több egyesület vezető tagja. 18 hónapon át frontszolgálatot teljesített. Br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Dosztig Andor Eckermann Simon özv. Dörner Ferencné Ketting Etel sütőmester, Petőfi Sándor sugárút 84. Az üzemet, amelyben 1 segéd és 1 munkás foglalkozik, férje 1919-ben alapiDobondi Péter
