A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

143 Pálné ucca 6 emeletes bérház, a moson- damói templom stb. 1922-ben belépett a nemzeti hadsereg kötelékébe a 8. gy. ez­redhez, ahol 30 hónapot szolgált, mely idő alatt befejezte tanulmányait. Vajda Ferenc kép. kőműves m., vál­lalkozó, VI, Királyhida u, 2. Szombathelyi születésű, a szakmában huzamosabb ideig mint vezető dolgozott László Sándor cégnél. Jelenleg önálló mester. Számta­lan építkezésben vett részt, melyek kö­zül nevezetesebbek a szombathelyi kultúr­palota, a pápai földműves iskola és Szom­bathelyen számos gyár. A 83. gy. ezred­ben teljesített szolgálatot a háború alatt. Neje: Horváth Erzsébet. Vajdulák József kép. kőműves m., vál­lalkozó, X., Fűzér u. 38. Budapesten 1891- ben szül., ipariskolája elvégzése után Sziklai Zsigmond, Lázár Géza, Hajós és Villányi építészeknél vezetői funkciót tel­jesített. Résztvett a Párisi Árúház, a Szombathelyi Tkptár, belgrádi több bér­ház, a nis-i (Jugoszlávia) dohánygyár felépítésében stb. A világháborúban több fronton harcolt az egész háború tartama alatt. Varga Antal ács- és építőmester. Tel.: 965-22., VII., Pósa Lajos u. 61. 1900-ban Szentesen szül., 1919-ben szab. fel, saját ereiéből lett önálló. Épített több emeletes villát és bérvillát, több nagy bérház és laktanva ácsmunkáit végezte. Speciális tetőemelő. Harcolt az olasz fronton. Varga János kőműves m., X., Gergely u. 53. 1904-ben Budapesten szül., 1929-ben lett-önálló. Családi házak, villák építését és tervezését, bérházak és templomok ta­tarozását végezte. Mint pallér résztvett a Széchenyi fürdő, a tripoliszi városi bér­házak építésénél. A felső építő iparisko­lát 1928-ban végezte. Vázsonyi Sándor oki. ács m., Héjjá u. 13. 1898-ban szül., édesatyjánál Decsen tanulta az ipart, majd a fővárosban volt munkavezető. 1923-ban önállósította ma­gát. Magas-, mély- és nagyfeszültségű hidak, épület és más szakmába vágó spe­ciális szakmunkák készítésével foglalko­zik. Volt ipt. számvizsg. biz. tag éveken kei'esztül. A hídépítést a hadseregnél sa­játította el, ahol dicséretben részesült és műmesterré léptették elő. A háborút a francia, olasz és albán fronton töltötte, kit.: br. v. é., K. cs.-k. és szóig. érd. kér. a nagykoszorúval. A magyar, német, olasz és szláv nyelveket beszéli. \ idákovits István kőművesiparos, VIII., Rákóczi út 65. 1873-ban Baján szül., 1890- ben szab. fel, mint segéd Budapesten fej­lesztette szaktudását, 1906-ban lett ön­álló. Renoválásokkal foglalkozik. Munká­jának és szorgalmának gyümölcse rákos­hegyi ingatlana. 1915—18-ig vett részt a világháborúban. Lajos fia a szerb fronton hősi halált halt, István fia a felsőbb ipar­iskolát végzi. Virág Ernő' ácsmester, VII., Várna u. 26. 1886-ban szül. Pettendén, 1904-ben Budapesten szab. fel. 1928 óta önálló. Foglalkozik a szakmába vágó összes szakmunkákkal. Mint vezető több buda­pesti emeletes bérház építésén dolgozott mint önálló mester, családi házak ács­munkáit végzi. Az orosz és olasz fronton küzdött a háborúban 1915—18-ig. Neje: Tivolt Mária. Viszlay István kép. kőműves m., VI., Dessewffy u. 30. Monokon 1886-ban szül., iparát édesatyja mellett tanulta. Dávid János és iFa, Csengery és Nagy, Árva Pálnál működött, résztvett a Császár­fürdő vasbeton tribün, a Kispesti Szülő­otthon, több emeletes bérház építésén. Végigküzdötte a háborút az orosz és olasz fronton, háromszor sebesült. Neje: Sán­dor Mária. Vogel Sebő kép. ácsmester és tervező, Budakeszi, Fő u. 204. 1880-ban szül. Bu­dakeszin, 1914-ben lett önálló. Számos épület ácsmunkáit végezte önállósága alatt és önálló terveket készített. Részt­vett Riedl Bertalan és Welisch-cég na­gyobb építkezéseinél is, ahol az ácsmun­kákat végezte. Harcolt több fronton. Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje Frúh Mária. Walter József kép. kőműves m., Újpest, Nyár u. 89. Temesvári születésű, Buda­pesten szab. fel, képesítését 1910-ben sze­rezte. Mint vezető a főváros nagyobb épí­tészeinél huzamosabb időt töltött, részt­vett a Zsidó kórház, a Temesvár Délvi­déki Kaszinó, számtalan bérház stb. épí­tésén. Harcolt az orosz fronton, egy ízben megsebesült. Neje: Bartel Anna. Weinberger Jenő csónaképítő, III., Ró­mai part 1/b. Tel.: 625-31. Putnokon 1893-ban szül., 1920-ban lett önálló. Re­gatta- és túracsónakok speciális készí­tője. Elsőrendű munkát állít elő. 1928- ban a kézműves ipari tárlaton ezüst éremmel lett kitüntetve. 200 csónak be­fogadására alkalmas csónakháza van. Neje: Weinberger Róza. W eisz István kőműves m., Budaörsi út 20. 1891-ben szül. Budapesten, iskolái el­végzése után mint rajzoló kezdte műkö­dését Székely Béla, a Kelenföldi Faipari rt., Kollin és Török cégnél mint építés- vezető számos épületen a munkálatokat vezette. Az orosz és olasz fronton 40 havi

Next

/
Oldalképek
Tartalom