A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

104 1927-ben alapította. Keze alól művészi képek kerülnek ki. Az ipt. könyvtárosa. 1926- ban ment férjhez Váradi Faragó Ferenc festőművészhez, aki végigküzdötte a világháborút. Erdélyi Mór m. kir. kormányfőtanácsos, csász. és kir. udv. fényképész és filmgyár túl., Semmelweis u. 2. Tel.: 895-03. Szül.: 1866 Érsekújvár, szab.: 1884 Budapest. Ellinger cs. és kir. udv. fényképésznél praktizált. 1891-ben önállósította magát. A fényképészet összes ágazataival és filmfelvételek készítésével foglalkozik vállalata. Építészeti, műemlék és emlék­művek művészi fényképezése, díszmunkák és propaganda-albumok illusztrálása ál­lami megbízásból, predesztinálja nevét a szakmában a legelső helyek egyikére. Pá­ratlan gazdagságú fényképanyagával az idegenforgalom szolgálatában szerzett nagy érdemeket. A párisi, milánói, turini nemzetközi kiállítások aranyérmei, két legfelsőbb elismerés, az arany és a kor. arany érd. kér., a Ferenc József-rend lo­vagkeresztje a kormányfőtanácsosi cím­mel való kitüntetése stb. mutatják négy évtizedes munkássága eredményeit. A Magy. Fényk. Orsz. Szöv. és a Bp. Fényk. Ipt. díszelnöke, az Uránia Szemléltető Taneszközök Gyára rt. ig. tagja stb. Erdős Sándor fényképész, Thököli út 24. Tel. hívó: J. 399-02. Szül.: 1868 Győr, szab.: 1885 Budapest. Székesfehérvárott és Budapesten praktizált. 1899-ben ala­pította műtermét. Volt ipt. elölj. tag. Neje: Sinay Berger Hermin. György fia a szakmában dolgozik. Erdős Vilmos iparművész és rajzoló VII. Rózsa u. 9. Makiáron született 1874-ben. A Karlovszky festőiskolában mint ösztön­díjas növendék tanult. Ma főként képek művészi retusálásával és tájképfestészet­tel foglalkozik. Tagja az ipt.-nek. Részt- vett a világháborúban. Ernst Gréte fényképész, Almássy tér 15. Grácban született, Budapesten 1923- ban szabadult fel. Fővárosi műtermét 1927- ben alapította, nyáron Hévízen dol­gozik. Művészi portréi igen kedveltek a társadalom krémje körében. A magyar, német és francia nyelveket bírja. Faludi László, Vilmos császár út 14. 1900-ban Budapesten született. Felső iskoláinak elvégzése után hosszabb kül­földi tanulmányútra ment, hol a fotó szakmát tanulta ki. Majd fivérének, Angeló Paulónak fotószalonjába ment, amelyet 1928-ban átvett s azóta nagy hozzáértéssel vezet. Művészetét 9 ok­levél dicséri. Közismert sportember. Fekete Dezső fényképész, Nefelejts u. 25. (Nyáron Balatonalmádi). Szül.: 1890 Gyón, szab.: 1909 Budapest. Segéd Te­mesvár, Mohács, Fiume és Budapest mű­termeiben volt. 1917-ben létesítette mű­termét. A fotóművészet terén új irányt képvisel. Egy rendkívül jelentős szakma­beli találmányon dolgozik. Neje: Varga Erzsébet, részt vesz a műterem vezeté­sében. Földes Izsó fényképész IV., Múzeum krt 21. Szül.: 1885-ben Vicsáp-Apátin. Azelőtt a typographiában dolgozott. A fényképész ipart a Duna fényképésznél tanulta. 1916- ban sógorával, Pollák Márkkal alapí­tott műtermet, 1920 óta folytatja önálló­an az ipart. A szakma művészi részével (akvarell, pastell, olaj stb.) is foglalko­zik. Ipt. számvizsgáló. Neje: Pollák Adél. Gárdonyi Miksa fényképész, a „Gár­donyi Testvérek” fotóműterem beltagja, Dohány u. 73. Tel.: J. 315-45 Szül.: 1878 Budapest. Bécs és Budapest jobb műter­meiben fejlesztette tudását. 1902 óta ön­álló. Fotoriportok napi- és hetilapok ré­szére, portrék, táblák, nagyítások stb. Ipt. elölj. tag. Háború alatt hadikórházban röntgenlaboratóriumi vezető volt. Neje: Székely Anna. Hajdú Lajos fényképész, Berlini tér 4. Hajdúböszörményben 1903-ban szül., u. ott 15 éves korában szab. Budapesten és külföldön praktizált. 1929-ben alapította műtermét. Budapesten Berlini tér 4 alatt, 1931-ben pedig fióküzletet létesített Ve­resegyházán. Halmi Béla kamarai és udvari fényké­pész, Kecskeméti u. 19. Usztyén 1894-ben szül., Streliszky műtermében szab. fel, 2 évig a müncheni fényképészeti akadémia grafikai osztályán volt, majd a Streliszky műterem üzletvezetője, 1918—1920-ig pe­dig társtulajdonosa volt. 1920-ban nyi­totta meg jelenlegi műtermét. Mint meg­hívott a királyi család fotográfusa a spa­nyol és belga királyi családról készített művészi képei a világ összes lapjaiban megjelentek. 1914-ben a müncheni fény­képészeti főiskolán I. díjjal, 1921-ben ezüst éremmel tüntették ki. Az ipartestü­let megalapításától kezdve 5 évig annak titkára volt. Halmos Gyula fényképész, Aréna út 38. Budapesten 1896-ban szül., Újpesten 1913- ban szab. A fővárosban fejlesztette tudá­sát. 1916—18-ig az orosz és olasz fronto­kon harcolt (kis ezüst vit. é.). Önálló­sítása előtt üzletvezető volt. 1927-ben ala­pította műtermét, speciális gyermek- fotográfus. Neje: Spira Ilona. Handverker Hilda fényképész, Dem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom