A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

o3 Nádasujfalun született, iparát Budapes­ten Saár Ellánál sajátította el. 1916-ban alapította angol és francia ruhákat ké­szítő műhelyét. 1920-ban ment férjhez Berecz Árpádhoz, aki közs. főjegyző, elő­zőleg az elhunyt Dr. Czigler Jakab ügy­véd neje, majd özvegye volt. Berger Rózsi, Üllői út 11—13. Iparát Budapesten sajátította el. 1927-ben lett önálló. Angol és francia ruhákat készít. “Wien, Karlsbad és Badenben is működött. Atyja Berger Samu orosz fogságot szen­vedett. Nagy ez., kis ez., bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott. Berkovits Mórné szül. Schmiedek Má­ria, Múzeum körút 35. A budapesti Vé- csey szalonban tanulta iparát, segéd Bu­dapesten volt. 3 éven át Párisban a leg­előkelőbb szalonokban működött. 1913 óta önálló. 10—16 munkaerőt foglalkoztat. Az 1922. évi divatrevűn elismerést vívott ki, az 1930. évi Bemberg kiállításon ma­gyar díszruháját a sajtó kiemelte. Férje is női szabómester, akivel közösen foly­tatja iparát. Berzsenyi Sándor, Práter u. 54. Apáca­tornán szül. 1904-ben, 1924-ben szab. fel. Győr, Körmend és Budapesten fejlesz­tette szaktudását. 1931 óta önálló. Neje: Jakab Rozália. Bese Antal, Keleti Károly u. 31. Hajdú­szoboszlón 1887-ben szül., Debrecenben 1904-ben szab. fel. 1918-ban nyitotta meg műhelyét, 1919-ben szabászati vizsgát tett. Áz orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Méri Mária. Biszták Róza, Váci ucca 10. Kunhegye­sen 1897-ben szül., iskoláit és iparát Bu­dapesten végezte, 2 évig mint segéd mű­ködött, 1925-ben lett önálló. Angol és francia női felsőruha készítéssel foglal­kozik. Önálló tervező. Bleyer Imre, Rombach u. 3. Mátészal­kán 1878-ban szül., 1892-ben szab. fel. Wien, Debrecen, Karcag, Budapest voltak segédi működésének állomáshelyei. 1902- ben nyitotta meg műhelyét. A szerb, ro­mán és olasz fronton harcolt, megsebe­sült. Bronz v. é., K. cs.-k.-je van. Blum János, Wesselényi u. 32. Szüle­tett 1892-ben, felszab. 1909-ben. Buda­pest jobb mestereinél volt segéd. A sza­bászatot is Budapesten tanulta. Segéd korában díszoklevelet kapott, mint mes­ter a tanoncnevelés terén kapott kitün­tető oklevelet. Az olasz és francia fronton harcolt, megsebesült. Br. v. é.-e, K. cs.-k., seb. é.-e van Neje: Sztregovay Etel. Bodnár Ferenc, Tisza Kálmán tér 12. Kassán 1897-ben szül., 1914-ben lett se­géd, 1924-ben létesítette női kabátot kon­fekcionáló műhelyét. Az olasz fronton 34 hónapig küzdött, br. v. é. és K. cs.-k. ki­tüntetést kapott. Neje: Zweig Szidónia. Bodor Ferenc, Kálvintér 4. Öttövény- ben 1880-ban szül., 1897-ben Győrött sza­badították fel. Pozsony, Debrecen, Sza­badka, Brassó, Nagyvárad, Szeged váro­sokban volt segéd. 1903 óta önálló. Mint segéd arany oklevél és pénzjutalom ki­tüntetésben részesült. A román és oláh fronton harcolt. Br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Neje: Katona Eszter. Bóta Jánosné, I., Kruspér u. 4. 1903- ban szab. fel. Budapesten és Berlinben praktizált. 1914-ben nyitotta meg műhe­lyét. A férje nyomdász. Botos Eszter, Váci u. 10. Budapesten 1906-ban szül. Iparát Budapesten 1921— 23-ban Holczer Simonnál tanulta, ott volt segéd és 4 évig szabász. 1930 óta önálló. Böhm Izidor, Horn Ede u. 11. Aranyos­meggyesen 1894-ben szül., 1912-ben szab. fel. Budapesten volt segéd. 1926- ban lett önálló. Neje: Frey Johanna. Braun Adolf, Dob u. 84. Gyulafehér­váron 1879-ben szül., Aradon 1894-ben lett segéd. Ausztria, Németország, Buda­pest jobb mestereinél volt segéd. 1910 óta van női angol bakfis és gyermek szabó­sággal foglalkozó műhelye. A millenáris kiállításon bronzérem kitüntetést ka­pott. Ipt. elöljáró, tanoncvizsg. biz. tag. A szerb fronton harcolt. Briefer Olga, Murányi u. 57. A közép­iskolai érettségi vizsga letétele után Bu­dapesten tanulta iparát, melyet 1927-ben kezdett önállóan gyakorolni. Különösen francia munkákat készít. Férje gépész- mérnök, aki az orosz fronton küzdött és ott fogságba esett. Búzás Ferencné szül. Braun Sarolta* Nefelejts u. 17. Iparát Debrecenben ta­nulta, 1920-ban önállósította magát. Férje kereskedő, aki résztvett a világháború­ban. Egyik leánya Irén anyja iparát folytatja ezidőszerint Párisban, ahol sa­ját jónevű szalonja van. Czabán Károly, Hársfa u. 3. Telefon J. 360-81. Budapesten 1904-ben szül., 1923-ban szab. fel. 1926-ban nyitotta meg műhelyét. A technológián szaktanfolya­mot végzett. Czinka László szabómester, Teréz körút 4. 1895-ben született, 1911-ben szabadult fel. Debrecen és Budapest jobb műhelyei­ben fejlesztette szaktudását. 1923 óta ön­álló. Áz olasz és orosz fronton harcolt. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Ciperfin Leó, Vörösmarty u. 4. Csajághy Lajos, Szervita tér. Szül.: 1883-ban, felszab. 1900-ban. A főváros­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom