A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

72 olasz fronton harcolt, kit.: bronz vit. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Kovács Anna. Szilágyi Ferenc műasztalos m., Nagy Sándor u. 1. Szül. 1892-ben, szab. 1908- ban Aradon. 1909-ben jött a fővárosba, ahol vezető cégeknél fejlesztette szaktu­dását. 1923-ban önállósította magát. Mű­helyében 2—3 emberrel elsőrendű munkát készít, iparművészek tervei szerint. A Műasztalosok Szöv. szállítója. Végig har­colta a világháborút az orosz, olasz és román frontokon. Neje: Budai Ilona. Szilágyi Ferenc asztalos m., Damjanich u. 35. Szül. 1890-ben, szab. 1909-ben. Szi- lágycsehen, Szabadkán és Bpesten volt segéd. 1927-ben önállósította magát. El­ismert szakember. Az ipt. pénztári el­lenőre. Végigküzdötte a világháborút, 1918-ban olasz hadifogságba esett, 1919- ben jött haza". 1919—21-ig a műegyetemi csendőrzászlóaljnál teljesített szolgálatot. A bronz vit. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. Szilágyi Mihály műasztalos m., Práter u. 49 (saját ház). Bicskén 1884-ben szül., Budapesten 1902-ben szab. Bécs, Berlin, Páris, London és Genf üzemeiben volt 8 és fél évig tanulmányúton, majd Buda­pesten Mahunka J., König J. és Horváth L. bútorgyárakban dolgozott. Tanulmány­útja során mindenütt szakiskolát végzett. Londonban és Berlinben áll. ösztöndíjjal volt. 1911 óta önálló. A Bútorcsarnok Szöv. szállítója. 5-6 segédet foglalkoztat. Az I. kézművesipari tárlaton nagy arany éremmel, a II. tárlaton főv. díszoklevéllel, 1905-ben ösztöndíjjal jutalmazták mun­káit. Az ipt. elölj, tagja, a segédvizsg. biz. tagja, a városligeti Ip. Csarn. Egv. v. igazg. tagja, stb. 1915—18-ig a szerb, albán és olasz frontokon szolgált, meg­sebesült, kit.: kor. vasker. és K. cs.-k. Neje: Veszély Hermin. Szklepics Márk asztalos m., Úri u. 38. Botorján 1870-ben szül., Csáktornyán 1891-ben szab. Nagykanizsán, Székes­fehérvárott és Budapesten jelenlegi mű­helyében Ellesz mesternél volt segéd. Később ennek az üzemnek vezetője lett, majd 1901-ben átvette és azóta mint mes­ter bírja. 1908—11-ig szakrajztanfolya- mot végzett. A pénzügy-, belügy-, keres­kedelmi minisztériumok, a miniszter- elnökség, a levéltár és Frigyes fhg. szál­lítója. Átlag 4 segédet foglalkoztat. A ta- noncnevelés terén elért jeles eredményei­ért az Orsz. Ip. Egy. 1928-ban díszérem­mel tüntette ki. 20 éve ipt. elölj, tag, a Mátyás templom gondnoka stb. Háború alatt a polgárőrségnél telj. szolgálatot. Neje: Blősz Rozália. Szorád Lajos asztalos m., Wesselényi u. 56. Rimóczon 1874-ben szül., Losoncon 1890-ben szab. Budapesten és Losoncon volt segéd, a Gera L. és Fia cégnél cég­vezető. Technológiát végzett. 1901-ben Losoncon önállósította magát, budapesti üzemét 1921-ben alapította. Saját terve­zésű műbútoraiból külföldre is szállít. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Ma­rosán Ilona. Szuramy Mihály asztalos m., Nagy­mező u. 19. Hevesen 1864-ben szül., Eger­ben 1881-ben szab. Egerben és Budapes­ten praktizált, 1890-ben Jászkiséren ön­állósította magát. 1917-ben nyitotta fő­városi műhelyét. Kitüntetései: 1898 bronz érem, 1901 elismerő oklevél, 1907 ok­levél, 1927 bronz érem stb. Szabadalma­zott bútortisztító gépe a szakmában nagy feltűnést keltett. 5 évig az Asztalos M. Orsz. Egy. vál. tagja volt stb. Sándor és József fia is asztalos. József 1897-ben Jászkiséren szül., 1914-ben Budapesten szab. Résztvett a világháborúban. Az Ipt. Takarékcsoport alapító tagja és jegyzője, HOUSz VI. csop. vál. tagja és szám­ellenőre stb. 1930 óta vezeti atyja válla­latát. Tasy József asztalos m., Őv u. 200. Tel. hívó 906-30. Kecskeméten 1882-ben szül., u. ott 1899-ben szab. Az ország na­gyobb városaiban és a fővárosban prak­tizált. 1924-ben önállósította magát. Gép­erejű üzemében 4—5 segédjével állami, városi és magánrendeléseken dolgozik. A világháborút az orosz, román és olasz frontokon töltötte, megsebesült. Neje Ku- konyi Katalin. Tatár Bertalan műasztalos m. és lak- berendező, Aradi u. 60. Szül. 1890-ben Karácsony, szab. 1909-ben Miskolc. Nagy fővárosi cégeknél praktizált, majd mint műhelyvezető működött. 1923-ban alapí­totta vállalatát. A bolgár konzulátusnak végig. Neje: Lökös Teréz, is szállított géperejű üzeméből. A hábo­rút az orosz és olasz fronton harcolta Thurner Gyula asztalos m., Magdolna u. 49 (saját ház). Tel. 342-07. Szül. 1865- ben. szab. 1883-ban Pápán édesatyjánál. Bécsben és Budapesten praktizált. Ipar­iskolát végzett. Üzemét 1894-ben alapí­totta. 17 HP-s motor hajtja szakgépeit. Rendelésre, raktárra és szövetkezet ré­szére dolgozik. A milánói és az Orsz. Ip. tárlaton arany éremmel és oklevéllel tün­tették ki jó munkáit. Három évtized óta visz vezető szerepet az ipt. életében. Az ipari érdekek lelkes és önzetlen 1 képvi­selője. A Bútorcsarnok Szöv. ig. tagja, a Kér. Polgári Kör vál. tagja, egyház­

Next

/
Oldalképek
Tartalom