A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

6' 21. Tel 925-18. Szül. 1880-ban Darvas, szab. 1897 Zsóka. Budapesten volt segéd. 1906-ban önállósította magát. 1923-ban felhagyott az ipar önálló űzésével és j,Kuhn és Holló” név alatt alapított tár­sascéget. Saját és iparművészek tervei alapján dolgozik. Nevezetesebb munkái: az OTI kórházi és irodai és a Zsidó kór­ház laboratóriumi berendezései. Végig- küzdötte a világháborút. Neje: Ritscher Mária. Kuhn János asztalos m., Szőlő u. 24. Budapesten 1892-ben szül., u. ott 1910-ben szab. Faipari szakiskolát végzett. Neves asztalosmestereknél és építészeknél prak­tizált Budapesten. 1922-ben alapította műhelyét, ahol 4 segéddel és 2 tanulóval épület- és bútormunkákat végez. 1914—- 18-ig teljesített katonai szolgálatot. A szerb és orosz fronton 49 hónapot töltött, megsebesült. Kit.: kis ez. vit. é. és kor. vasker. Neje: Reznics Erzsébet. ifj. Kuczik József asztalos m., Király u. 9. Szül. 1902-ben Ungvárott, az iparát Budapesten tanulta, 1925-ben szab. A technológián esti tanfolyamot látogatott, amelyet sikeresen végzett el, az Asztalos Ipartestület kitüntető jutalomban részesí­tette. Mahunka, Mérő, Krámer stb. fő­városi bútorgyárakban praktizált. 1930- ban alapított műhelyében portál-, bútor- és épületmunkákat végez. 2 segédet és egy tanulót alkalmaz. Munkái elsőrendű kézműipari termékek. Saját tervei szerint portál-, bútor- és épületmunkákat készít. Kürthy Antal műbútorasztalos m., Fe­renc tér 1. Tel. 402-32. Jászkiséren 1895- ben szül., 1912-ben Varga András szaba­dította fel. Segéd Arad, Temesvár, Rima­szombat, Miskolc, Siófok, Budapest stb. mestereinél volt. Technológiát vég­zett. 1920-ban önállósította magát. 1—2 segéddel műbútorokat készít főként a Bútorcsarnok Szöv. részére. Az Asztalos Mesterek Orsz. Szöv. vál. tagja, az ipt. Takarék Csoportjának ellenőre, a Bútor- csarnok Szöv. feíügy. biz. tagja stb. A világháborút az orosz és olasz fronton töltötte, megsebesült. Neje: Csehy Ilona. Laskay László műbútor- és épületasz­talos m., Márvány u. 11. 1895-ben szül., 1911-ben Homonnán felsőipari szakisko­lát végzett. Miskolcon és Budapesten fej­lesztette szaktudását. 1921 óta önálló. A szakmába vágó összes művészi munkákat végzi, főleg saját tervei szerint. 2 se­gédje van. Résztvett a világháborúban, orosz hadifogságban volt. Lefkovics Géza tekeasztalkészítő asz­talos m., Damjanich u. 51. Tel. J. 335-81. Tordaaranyoson 1887-ben szül., Kolozs­várott 1898-ban szab. Az iparművészeti főiskolán esti tanfolyamot végzett. A leg­első fővárosi cégeknél gyakorolt. 3 évig a Lefkovits J. és Tsa cég üzletvezetője volt, majd 1903-ban betársult az 1894 óta fennálló jóhírű vállalatba. 16—20 ember­rel dolgozik. Munkái közül megemlítjük a Vígszínház, Club- és Szabadság kávéhá­zak berendezését, továbbá a fiumei zsidó templom, az Újvidéki Takarékpénztár, a Hungária-fürdő stb. teljes berendezését. Az Ursz. Ip. Egy. különös érdemei el­ismeréséül I. oszt. ezüst éremmel tün­tette ki, 1901-ben arany érmet nyert. Az Erzsébetvárosi Társakor alelnöke, a Dr. Szarnék asztaltársaság ügyv. elnöke stb. Résztvett a háborúban. Neje: Weisz Anna. Lévai Ignác műbútorasztalos m., Üllői út 65. Szül. 1876-ban Alsóesztergály, szab. 1893-ban Budapest. Bécsben és Bu­dapesten fejlesztette szaktudását. A tech­nológián esti tanfolyamot végzett. 1905- ben alapította műhelyét. A mozgósításkor az orosz harctérre került, hadifogságba esett, 1918-ban tért haza. Neje: Platzner Ernesztin. Liptay Dezső' asztalos és esztergályos m., Szilágyi u. 4. Budapesten 1898-ban szül., Szegeden Liptay Istvánnál 1915-ben szab. 1916—18-ig az olasz és román harc­tereken volt, megsebesült. Szolgált a Nemz. Hads.-ben. Faipari szaktanfolya­mot végzett, Hódmezővásárhely, Szeged és Budapest mestereinél fejlesztette szak­tudását 1922-ig, mikor is önállósította magát. 1—2 segédje van. Neje: Lőrincz Erzsébet. Lonai Károly asztalos m., antik bútor­specialista. Dalmady Gy. u. 11. Tel. Aut. 895-77. Szegeden 1892-ben szül., u. ott végezte el a fa- és fémipari szakiskolát 1910-ben. Szegedi, szombathelyi és elő­kelő budapesti üzemekben praktizált, mint tervező működött. 1916-ban alapí­totta üzemét, ahol 3—4 segéd dolgozik, 1924-ben bútorkereskedést is nyitott, ahol saját tervezésű és kivitelezésű munkáit árulja. Háború alatt a hadseregnél raj­zoló volt. Lopos Gyula asztalos m., Bécsi út 85. Tel. Aut. 625-05. Vácon 1867-ben szül., Budapesten 1894-ben szab. Ausztriában és Budapesten praktizált. 1898-ban ön­állósította magát. Üzeme alapításakor az asztalosipar minden ágát kultiválta. 1902-ben szervezte át vállalatát iskola­pad, tornaszer, játszótérfelszerelés és atlétikai cikkek speciális gyárává. Gyá­rában cca 80—100 munkás dolgozik, 20 drb modern vas- és faipari gépen. Munkái

Next

/
Oldalképek
Tartalom