A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

57 után atyja által 1907-ben alapított mű­helyébe lépett, aki 1912-ben szabadította fel. Neves fővárosi mestereknél dolgozott. 1914-ben az orosz harctérre került, ahol hadifogságba esett. 1921-ben tért haza. Neje: Wagnoffer Stefánia. 1925 óta báty­jával társas alapon folytatja atyja jóhírű üzemét. A főváros állandó szállítója. Hágenbuch Károly asztalos m., Bat­thyányi u. 65. 1898-ban Budapesten szül. Atyjánál 1915-ben szab. fel. A technoló­gián egy éves szaktanfolyamot hallgatott. Wienben és Budapesten praktizált, majd művezetőként működött. 1925-ben fivéré­vel társulva átvette atyja műhelyét. Mű­bútor specialista. Az I. kér. Ip. Kör vál. tagja. Hencz Kálmán asztalosárugyár, Erkel u. 17. Tel. 860-02. Az üzemet néhai H. Fe­renc 1907-ben alapította, aki 15 évig csoportvezető volt. Az üzem bútor, de fő- Icént épületasztalossággal foglalkozik. Ott készült az Asztória-szálló, a Kegyes Ta­nítórend, a Gazdák Bizt. Szöv. a Pajor­szanatórium stb. épület szakmába vágó munkái. H. Kálmán 1892-ben szül., atyja volt tanítómestere, aki 1909-ben szabadí­totta fel. Akkor átvette atyjától az üzem vezetését. Munkásságának eredménye a jól végzett munkák egész sora. Ipt. elölj, tag volt, a Bútorcsarnok Szöv. v. igaz­gatója stb. Részvett a világháborúban. H. Ferenc 1895-ben szül., 1911-ben lépett be fivére üzemébe. A világháborúban há­romszor sebesült meg, kit.: bronz vit. é., K. cs.-k., szóig. érd. kér. és három sávos seb. é. Henneberger Antal műasztalos m. Szűz u. 9. Tel. hívó 355-67. Szül. 1889-ben Bu­dapesten, szab. 1907-ben Kispesten. Bécs, Berlin, Páris, London, München és Stutt­gart üzemeiben dolgozott külföldön, Bu­dapest és Kispest műhelyeiben itthon. Budapesten a technológián 3 éves tanfo­lyamot, Párisban szakrajztanfolyamot végzett. Az albertfalvai repülőgépgyár csoportvezetője volt. 1920-ban önállósí­totta magát. A fővárosi és a megyei elő­kelőségek számára dolgozik. Már tanonc és segéd korában több kitüntetést érde­melt ki jó munkáival. Gyula fia a keze alatt tanulja a szakmát. Héber Antal műasztalos m., Conti u. 3. Szül. 1876-ban Pély, szab. 1894-ben Buda­pest. Hat éven át külföldi üzemekben fej­lesztette szaktudását. Üzemét 1903-ban alapította. Mindennemű műbútor és lak- berendezési tárgyakat készít. Számos közintézmény és hivatal szállítója. Főúri körökben neve közismert és közkedvelt. Modern géperejű üzemében 16—20 segéd és 4 tanonc dolgozik. Az Ipt. pénztárosa, a Bútorcsarnok Szöv. v. alelnöke, az Asz­talos Mesterek Orsz. Szöv. pénztárosa stb. stb. Az Iparművészeti Kiállítás ezüst érme, a milánói kiállítás arany érme, áll. elismerő oklevél, az Orsz. Ip. Egy. arany érme stb. és 1925-ben az ezüst koszorú beszédes tanúbizonyságai ipari jelességé­nek. Végigküzdötte a világháborút. Hirsch Lajos speciális ülőbútor asztalos m., Gólya u. 35. Nagysomkúton 1875-ben szül., u. ott 1892-ben szab. Budapesten szerzett széleskörű segédi gyakorlatot. 1908-ban alapította vállalatát. Üzemében famegmunkálógépeit vili. motor hajtja. Kárpitos mesterek és bútorkereskedők részére szállít. 36 hónapot töltött a szerb, orosz és olasz frontokon, kétszer meg­sebesült, 50%-os hadirokkant. Holló Béla műasztalos m., Csanády u. 21. Tel. 925-18. 1879-ben szül., 1897-ben szab. Budapest bútorgyáraiban és üze­meiben praktizált. A Soproni Hitel- és Termelő Szöv. művezetője volt 4% évig. 1914—18-ig a háborúban volt. 1920-ban önállósította magát. 1923 óta Kühn Bélá­val közösen tart üzemet. Neje Lichten­stein Gizella. Ferenc fia is a szakmában van. Hochstädter Vilmos asztalos m., Erkel u. 12 és 9. Tel. 855-68. Szül. 1864-ben Veszprém, szab. 1882-ben u. ott Ruprich mesternél. 6 évig volt segéd, 1888 óta mester. Közel egy fél évszázados önálló­sága alatt úgy a rendelők, mint a szak­ma körében a legteljesebb elismerést vívta ki. A szfőv. részére és az OTI ré­szére szállít. Famegmunkáló gépeit 24 HP motor hajtja. Több oklevelet 2 ezüst érmet nyert jó munkáival. Résztvett a milleniumi kiállításon is. József fia (asz­talos m.) résztvett a világháborúban, 34 hónapig hadifogságban volt, mint al­hadnagy szerelt le. Hock János asztalos m., Hajtsár út 89. Budaörsön 1877-ben szül., Budapesten 1892-ben szül. Wien és Budapest jóhírű cégeinél praktizált, 8 évig művezető volt. 1906-ban önállósította magát. 2 segéddel dolgozik. Épület asztalossággal foglal­kozik. A háborút végigküzdötte, egyszer megsebesült. Neje: Gregor Anna. Hoffmann Mihály épület- és bútorasz­talos m., Majláth u. 34. Visegrádon 1878- ban szül., Budapesten 1896-ban szab. Bu­dapesten működött mint segéd, majd mint művezető. 1915—18-ig volt a háborúban. 1928-ban alapította műhelyét. Épület­munkákat vállal. Neje: Bossányi Juli­anna. Vilmos fia is az asztalosipart ta­nulta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom