A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
52 Orsz. Kézművesipari Tárlat állandó szereplője. Az IPOSz arany érme, a Kézművesipari Tárlat ezüst érme és számos oklevél dicséri e jeles mestert. V. ipt. elöljáró. Sándor fiát is az asztalos iparra nevelte. Csenger László műasztalos m., Podma- niczky u. 57. Nagykanizsán 1890-ben szül., u. ott 1906-ban szab. Grác, Budapest és nagyobb vidéki városok mestereinél volt segéd. Az iparművészeti főiskola esti tanfolyamát végezte el. 1919- ben önállósította magát. Műbútorok készítésével és antik bútorok restaurálásával foglalkozik. 2 segédet alkalmaz. Neje: Vnucskó Vilma. Cserna Gyula műasztalos m. és lak- berendező, Ur. Zichy J. u. 7. Szül. 1876- ban Felsődabason, szab. 1904-ben Budapesten. Bécs, München és Budapest nagyüzemeiben praktizált. 1908-ban áll. faipari szakiskolai mestertanfolyamot végzett. 1909-ben önállósította magát. 1914— 18-ig az orosz és román frontokon harcolt és megsebesült. Neje: Koppándy Jolán. Csik István épület- és bútorasztalos m., Alkotás u. 39. Budapesten 1892-ben szül., 1911-ben szab. Budapesten Thék E., Mike A. stb. gyárakban fejlesztette tudását. A technológián szakrajztanfolyamot végzett. 1926-ban alapította vállalatát. Főként épületasztalos munkákat végez. Háború alatt az orosz, román és olasz harctereken a műszaki csapatnál szolgált. Neje: Orosz Irén. Csolty István műasztalos m., István u. 17., üzem Peterdy u. 1. Felsővályon 1875- ben szül., u. ott atyjánál 1888-ban szab. Miskolczi rimaszombati és budapesti működés után 1907-ben társas alapon létesítette vállalatát. Ma önállóan vezeti üzemét, melyben rendelői és a Bútorcsarnok Szöv. részére dolgozik. 1900-ban Párisban jeles munkáját kitüntetéssel honorálták. A Bútorcsarnok Szöv. Orsz. Közp. felügy. biz. elnöke. A világháborút az orosz, olasz és román frontokon töltötte, megsebesült, egy évig olasz hadifogságban volt. Kit.: 2 kis ez. és 2 bronz vit. é., K. cs.-k. és vasker. Neje: Durda Anna. Csonka Károly műasztalos m., Práter u. 49. 1885-ben Szentkirályszabadján szül., u. ott 1903-ban szab. Segéd Budapesten Polgár A., Mahunka I., Thék E., Kántor T. stb. bútorgyárakban volt, majd Veszprémben Pozsonyban és Komáromban dolgozott. Üzemét 1919-ben alapította. Műbútor és lakberendezési tárgyakat gyárt. A Bútorcsarnok Szöv. és az Anyagraktár Szöv. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Szilágyi Margit. Csuka Sándor épület- és bútorasztalos m., Szent László u. 12. Tel. hívó 902-63. Szül. 1883-ban Szadán, szab. 1900-ban Gödöllőn, Bécsben, Balassagyarmaton és Budapesten volt segéd, 2 évig művezető. Budapesten a technológián 2 éves esti tanfolyamot, Bécsben ipariskolát végzett. 1908-ban Vácon önállósította magát, műhelyét 1922-ben a fővárosba helyezte át. Az AMOSz tagja. Przemyslnél orosz hadifogságba esett. Neje: Zweiler Rozália. Csuvik és Strojil parkettüzem. Tel.: Aut. 620-56. Cs. Ferenc Budapesten 1892- ben szül., 14 éves korában szab. Egy negyed évszázadon keresztül Budapest és Wien vezető cégeinél dolgozott. 1930 óta az Első Óbudai Parkettüzem társtulajdonosa. Nevezetesebb munkái a Bethlen- udvar, az Uzsoki uccai kórház, a pestújhelyi kórház, a Ráday uccai Népjóléti társasház stb. parketta munkái. Résztvett a világháborúban. Damjanovics László iparművész, műasztalos m., Lónyay u. 33. Gyakóváron 1875-ben szül., 1890-ben végezte Zágrábban az ipariskolát. Olasz-, Francia-, Németországban és Angliában volt tanulmányúton. 19Ól-ben önállósította magát. I. Ferenc József és IV. Károly király, Horthy Miklós kormányzó, Tisza István miniszterelnök képeinek művészi kerete és kb. 40 főúri kastély berendezése készült műhelyében főként saját tervei szerint. Többek között ő készítette IV. Károly koronázásakor a Mátyás templomban a trónust. Érdeme a Nemzeti Múzeum megóvása a román fosztogatók elől. A Függ. 48-as Párt főpénztárosa 16 éve, v. Szfőv. biz. tag, az ipt. v. elölj, tagja stb. stb. Résztvett a világháborúban, bal lábát elvesztette. A kommunizmus utáni időkben nagyfontosságú szerepe volt. Résztvett a fehér ház megalapításában is. A Kér. Nemz. Párt adm. igazgatója és főpénztárosa stb. Neje: Baumel Anna. Dékány Gyula műasztalos és műesztergályos m., Üllői út 121 és gr. Haller u. 88. Tel. 320-90. Budapesten 1890-ben szül., középiskolái elvégzése után vette át atyja 1898-ban alapított üzemét. Ö készítette az Áll. Gyermekmenhely, a Hadirokkant Otthon, a Szt. István kórház, Szfőv. Kátrányozó és Bitumenezőtelep, a Szfőv. Anyagvizsgáló Intézet berendezéseit. Több állami és városi üzem szállítója. Magánrendelői a társadalmi élet előkelőségeiből adódnak. Ipt. elöljáró, ta~ noncvizsg. biz. elnök. A Magy. Orsz. Céllövő Szöv. és a MOVE Lövészliga ig. ta
