A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

50 ország, Németország, Ausztria, Szerbia és Horvát-Szlavónia mestereinél, 1914- ben önállósította magát, műhelyét 1920- ban villanyerejű modern gépüzemmé szer­vezte át. Épületasztalossággal foglal­kozik. Behul Mihály és Fia műasztalos meste­rek, Tűzoltó u. 76. B. M. 1851-ben Vág- újhelyen szül., 1870-ben Budapesten szab. Vándorút ja során Prágában, Boszniában, Horvát-Szlavóniában, Bécsben és Buda­pesten dolgozott. 1880-ban önállósította magát. Antik, modern és fehérbútorokat készít. Az Orsz. Kézműves Ipari Tárlaton érmet és díszoklevelet nyert. Gyula fia, akit a cégbe társul vett, végigküzdötte a világháborút. Beke István asztalos m., Molnár u. 22. Szül. 1862-ben Kecskeméten, szab. 1880- ban Budapesten. Bécs és Budapest nagy­üzemeiben dolgozott. Önállósága óta számos nagyarányú munkát végzett, így Nékám tanár klinikai berendezését és számos köz- és magánépület szakmába vágó munkáit. A Bútorcsarnok Szöv. ala­pító és vál. tagja. Fia János fogtech­nikus. Benke István asztalos m., Rákoshegy, Zrínyi u. 15 (saját ház). Műhely: Állo­más u. 26. Szül. 1886-ban Beleden, szab. Mihályiban. Segéd Németországban és Magyarország nagyobb városaiban volt. Budapesten a technológián esti tanfolya­mot végzett. 1914—18-ig a világháború­ban volt. 1921-ben önállósította magát. Az Embervédelmi Kiállításon bemutatott laboratóriumi berendezését a belgrádi Vöröskereszt kórház vette meg. Kórházi berendezések készítésében speciálista. Benkeházy Lajos bútorasztalos m., Ka­tona J. u. 17. Szül. 1879-ben, szab. 1896- ban Sárváron. München, Berlin, Bécs, Po­zsony, Kassa, Győr és Budapest műhelyei­ben praktizált, előkelő fővárosi üzemek­ben vezető volt. 1930-ban alapította mű­helyét. Az orosz és olasz frontokon küz­dötte végig a világháborút, kétszer sebe­sült meg. Neje: Bekény Etel. Bergsmann J. asztalos és csónaképítő m., budapesti bej. cég, VII., Peterdy u. 4 és 14. Tel.: 45-0-26. Alapítva 1907-ben. Modern gépekkel felszerelt üzemében az asztalos szakmába vágó összes munkákat gyártja, valamint csónaképítő, sí és egyéb sportcikkek gyártó speciálista. Nagyobb munkái közül a Társadalombiztosító, a Magyar Ruggyantaárugyár, a Hungária úti Leányárvaház és a Dohány uccai izr. templom asztalos munkáit említjük meg. Speciálista felvonó-lift munkákban. Sán­dor fia csónakmotor és vízisportcikk kép­viseletekkel foglalkozik. Béla fia — a csó­naküzem vezetője — a szakirodalom terén is ismert. Bélay János műasztalos m., Hollán u. 14. Budapesten 1889-ben szül., 1908-ban szab. Bécs, Linz, Berlin, Bauberg és Bu­dapest vezető cégeinél eltöltött gya­korlóévek után 1928-ban önállósította magát. Budapesten 5 évig üzemvezető volt. Végigküzdötte a világháborút, olasz hadifogságba esett, kit.: 2 kis ezüst vit. é. stb. Nemesi családból származik. Neje: Donka Jusztinia. Bigler Benjámin asztalos m., Thaly Kálmán u. 37. Soltvadkerten 1886-ban szül., u. ott 1902-ben Faragó Károlynál szab. Segéd Németországban és Budapes­ten volt. Elvégezte a technológia 3 éves továbbképző tanfolyamát. Műhelyét 1930- ban alapította. 1915-ben az orosz harc­térre került, majd az olasz és román fron­tokon szolgált. Olasz fogságban volt, két­szer sebesült meg. Neje: Hermann Anna. Bikics Lipót asztalos m., Várfok u. 10. Tel.: 567-71. Szül. 1894-ben, szab. 1910- ben Budapesten. Bécsben és Budapesten praktizált, 1927-ben önállósította magát. Nevéhez fűződik a Közs. Tkp. berende­zési és portálmunkái, a Vásárpénztár be­rendezése stb. Saját és adott tervek alap­ján készíti kézműipari munkáit. A világ­háborút végigküzdve, ötször sebesült meg. Neje: Czékus Emma. Bindinger Ernő asztalos m., Csengery u. 24. Budapesten 1871-ben szül., 1886- ban szab. A technológián szaktanfolya­mot végzett. Vándorútja során hazai és külföldi mestereknél fejlesztette szak­tudását. 1897 óta önálló. Az 1926. évi Kézműipari Tárlaton kiállított jeles mun­káiért kitüntetésben részesült. Kávéházak, gyógyszertárak, fodrásztermek stb. mű­vészi berendezését készíti. Több szaba­dalma van. Résztvett a világháborúban. Neje: Baráth Anna. Blum Antal bútorasztalos m., Ernő u. 36. Szül. 1899-ben Pécsett, ahol 1915-ben szab. fel. Segéd Pécsett és a fővárosban volt. 1924-ben alapította műhelyét. Búto­rokat készít raktárra és rendelésre, javí­tásokat vállal. Műhelyében 1—2 tanulót és 3—4 segédet foglalkoztat. Bobay Ferenc műbútorasztalos m., Bér­kocsis u. 39. Egyházasrádoczán 1894-ben szül., Körmenden 1910-ben szab. Szaba­dulási helyén, Budapesten, Szombathelyen és Nagykanizsán tökéletesítette tudását. Az Iparművészeti Főiskolán két éves esti tanfolyamot végzett. 1924-ben önállósí­totta magát. Az 1930. évi őszi ipari tár­

Next

/
Oldalképek
Tartalom