A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
32 Zagora Zoltán könyvkötő m., Eszter- há'zy u. 20. Tel. 369-11. Győr-Révfaluban 1878-ban szül., 1895-ben szab. fel. Tanulmányutat tett Leipzigban, majd 4% évet New York mintakönyvkötö üzemeiben töltött. Visszatérve a főváros legelső üzemeiben dolgozott 10 éven keresztül vezető minőségben. A Hungária Club tagja is volt mint középsúlyú birkózó. 1910- ben lett önálló. Műhelyében antik és modern díszkötések, mindenfajta reklámcikkek és a szakma minden termékei elsőrangú kivitelben készülnek. Számos ipari kitüntetése közül jelentősebbek: 1905-ben ezüst érem és oklevél, 1908-ban New Yorkban oklevél stb. Az ipari élet terén évtizedek óta fejt ki kiváló tevékenységet. Szabadalma a „Ciklon” telefonkönyv fémtartó. Neje: Rácz Anna. Zoltán és Sándor fiai a litográfiái szakmát ambicionálták. Zoltán tanulmányait New-Yorkban folytatja. Ziegler Sándor tokkészítő m., Bástya u. 12. Budapesten 1889-ben szül., ugyanitt 1906-ban szabadult fel és a főváros jobb műhelyeiben fejlesztette gyakorlatát. 1927-ben alapította üzemét, amelyben elsőrendű munkát készít. 1918-ban nőül vette Schuh Veronát. Zöllner János böröndös m., a Zöllner és Hóiba cég társtulajdonosa, Aggteleki u.' 15. Újpesten 1891-ben szül. Iskoláit Budapesten végezte, ahol 1908-ban szab. fel. A legelőkelőbb fővárosi cégeknél praktizált, majd külföldi tanulmányútra ment. 1912-ben bevonult, mint ténylegest érte a háború kitörése. Az orosz és román fronton harcolt, egyszer megsebesült, kit.: kis ez. és br. v. é., K. cs.-k. Rang: szakaszvezető. 1927 óta önálló. Neje: Tury Jolán. Zúzák Mihály Zvonorics Sándor Zúzák Mihály böröndös m. Szép u. 5. Budapesten 1904-ben szül., Hausfater Lőrincnél szabadult fel. Bécsi és budapesti jobb műhelyekben fejlesztette szaktudását. Háború alatt az orosz' és olasz frontokon harcolt, kit. bronz v. é. és K. Leszerelése után társas alapon önállósította magát. Neje: Moker Katalin. Zvonorics Sándor könyvkötő m., Sólyom u. 18. Beled községben 1886-ban szül., Csornán szab. 1904-ben. Az ország számos helyén, majd Wienben és Baden- ben tökéletesítette szakmabeli tudását. Saját erejéből lett önálló. Határtalan szorgalommal dolgozik és neve ízléses,, szép munkájáért ma már elismert. Műhelyében a kormányzó úr, József főherceg és a közélet számos kiválósága számára készült díszalbumok feltűnést keltettek. Résztvett a világháborúban. Neje: Tóth Julianna. Budapesti kalapos ipartestület. Bara Ferenc, Rákóczi út 30. Zovány- ban szül. 1889-ben, Budapesten szab. fel 1924-ben és 5 évi segédeskedés után alapította fenti üzemét, amelyben női és férfikalapok gyártásával és eladásával foglalkozik. A háborúban az orosz, olasz és francia fronton harcolt, a br. v. é. és a K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Bara Ferenc Binzberger Ferenc Belkényi Miklós, Remete u. 7. Vasváron 1872-ben szül., 1888-ban szab. fel. Szombathely, Várpalota, Zalaszentgrót. mestereinél szerzett gyakorlatot, 1900- ban lett önálló, 1905-ben alapította budapesti műhelyét. Gyakorlott, szakképzett mester, aki 2 segédet tart. 1901-ben nőül vette Nagy Juliannát. József fia is a szakmát gyakorolta. Bellák László, Fiumei út 21. Bpesten szül. 1904-ben, felszab. 1926-ban és ugyancsak Bpesten gyarapítva szaktudását, 1928-ban lett önálló. Szakképzett mester, aki kalapok készítésével és javításával foglalkozik. 1929-ben nőül vette Tuchbank Erzsébetet. Berthe Viktor, Lajos u. 26. Szül. 1889- ben, 1901-ben szab. fel Reimsben. Magyarországon 1907 óta tartózkodik. Mint segéd a főváros és vidék előkelő műhelyeiben végzett elsőrangú munkát. Megfordult Német-, Olasz- és Franciaország,
