A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

21 1930 óta önálló. Atyja is, ő is szakkép­zett iparosok, akik a szakmában jó nevet vívtak ki maguknak. Atyja 1857-ben Sze- nicén szül., 1873-ban szab. fel. 1899-ben lett önálló. 15 évig volt az ipt. vál. tagja. Patak 18 éve aktív részt vesz a sportélet­ben, először az M. T. K., most az F. T. C.- ben. Négy orsz. rekordot ért el, számos oklevél és érem kitüntetése van. 22 havi frontszolgálatot teljesített a szerb és orosz fronton, majd fogságba esett. Pálffy Dénes könyvkötő m., Vas u. 21. 1896-ban szül., 1911-ben szab. fel. 1922- hen történt önállósításáig kizárólag az ország és a főváros jobb mestereinél dol­gozott. Szorgalmával és tudásával üze­mét a főváros legnagyobbjai közé emelte. Csaknem kizárólag tömegcikk gyártásá­val foglalkozik és nevét pontos, jó mun­kája által tette elismertté. A világhábo­rút végigküzdötte, orosz fogságba került, ahol iparában dolgozott. Neje: Papp Mária. Pálfy István könyvkötő m., Szondy u. 14. Budapesten 1886-ban szül. és Érc­hegyi Géza műhelyében 1903-ban szab. fel. 10 éven keresztül Wien, München, Stuttgart, Nürnberg legjobb műhelyeiben képezte magát és a szakma minden ágá­ban kitünően képzetten 1926-ban lett ön­álló. Kiválóan szép bőrdíszmunkák, map­pák, tokok kerülnek ki műhelyéből. Vé­gigküzdötte a világháborút, 3 évig orosz fogoly volt. Neje: Szabó Anna. Pápai Ernő műintézete, Paulai Ede u. 65. Tel. 127-05. Barcson 1879-ben szül. és 1895-ben szab. fel. 12 éven keresztül tanulmányozta a szakmát Leipzig, Ber­lin, Páris, Zürich legnagyobb nyomdai in­tézeteiben. Szakiskolai tanulmányait Ber­linben a gráf. főiskolán végezte. 1910- ben lett önálló. Előbb szerény ke­retek között, majd 1913-ban rendezte be mostani helyén a legmodernebb, vil­lanyerőre dolgozó üzemét, melyben 15 HP motor, cca 50 emberrel dolgozik. Speci- álista a többszínnyomásban és nemcsak az ország legjelentősebb cégeinek szállí­tója, de propaganda nyomtatványai Ausz­tria, Németország, Svájc számára készül­nek. Úgy ipari, mint társadalmi téren vezető egyéniség. A főnökegyesület el­nökségi, a tanonc, mestervizsgáztató biz. tagja. Fia László reálérettségi után aty­jánál szab. fel és jelenleg Leipzigben a Meisterschule für das graf. Gewerbe ta­nulója. Peér Ottó és Társai orvosi kötszeré- szek Budapest, Baross u. 21. A Peér Gyula által 1898-ban alapított üzletet fia Ottó 1929 óta vezeti. Ottó 1906-ban szül., 1921-ben édes atyjánál tanult ki, nála is folytatott gyakorlatot. Szakképzett, el­ismert mester, ki üzletét 1 segéddel és a családtagok közreműködésével folytatja. Perl Miksa bőrdíszműves, Hajós u. 23. Telef. 182-75. Budapesten 1896-ban szül., 1913-ban Polgár Károlynál szab. fel, ott is volt sokáig segéd, mígnem 1925-ben önálló lett. Üzletében 3—4 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Törekvő, szorgalmas mester. A világháborúban az olasz fron­ton harcolt. Neje: Liebmann Lola. Perendy János, könyvkötő m., Budafoki út 15—17. Gyékényesen 1888-ban szül., felszab. Keszthelyen 1907-ben. Húsz éven keresztül a Gottermayer és Franklin cé­geknél dolgozott. A szakma teljes tudásá­val 1928-ban lett önálló. ízléses szép mun­kája révén a Műegyetem könyvkötője. Végigküzdötte a világháborút az orosz fronton. Neje: Fodor Julia. Petricsics Vilmos könyvkötő m., Or­szágház u. 8. Tel. 604-55. Szül. 1898-ban Kaproncán,szab.1914-ben. A főváros elő­kelő műhelyeiben tökéletesítette szaktu­dását és 1921-ben átvette a híres Lud­wig Lőrinc-féle könyvkötő üzemet s azt teljes tudással a régi tradíciónak meg­felelően vezeti tovább. A főúri világ ré­szére készült díszes albumai nevét köz­ismertté tették. 1927-ben könyvkereske­déssel bővítette ki üzemét. Résztvett a világháborúban. Neje: Friedrich Gizella. Péteri János böröndös és szíjgyártó m., Práter u. 58. Dunapatajon 1899-ben szül., 1917-ben szab. fel. Szaktudását a főváros több mesterénél fejlesztette, majd 1923- ban saját erejéből önállósította magát. Résztvett a világháborúban a 38. gy. ez­red kebelében. Pitzl György böröndös, Stáhly u. 5. Bu­dapesten 1879-ben szül., u. i. szab. Bu­dapesten, Ausztriában és Németország­ban dolgozott és 1904-ben nagy nehézsé­gek és küzdelmek között lett önálló. Több ipari kiállításon vett részt és több kitün­tetést nyert. Az ipt. életben élénk részt vesz mint előljárósági és tanoncvizsg. biz. tag. Az üzem az 1912—13. és 17-es évék­Pálffy Dénes Pálfy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom