A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

9 Góliát dobozgyár, Csepreghy u. 1. Tel. 394-49. A céget Stróh Lajos 1921-ben alapította, 1927 óta annak kiz. tulajdo­nosai Jäger Zoltán és Dercsényi Zoltán, akik magas nívóra fejlesztették, mert a papírdobozok és díszműdobozok készítése körül általános elismerésnek örvendenek. A villanyerőre berendezett üzem cca 35 alkalmazottat foglalkoztat. Jäger Buda­pesten 1900-ban szül., Dercsényi ugyan­csak Budapesten 1891-ben. Utóbbi nős, neje Lengyel Mária. Gombos Andor könyvkötő m., Podma- niczky u. 15. Tel. 124-50. A Havas Sala­monná könyvkötészeti üzem társtulajdo­nosa. Szül. 1888-ban Saljaujhelyen, szab. 1905-ben Budapesten. Dolgozott Wien, Berlin, München, Leipzigban, majd Bu­dapesten mint a Pesti könyvnyomda rt. művezetője. A legdíszesebb mappák, do­bozok, tokok, nemkülönben tudományos és szépirodalmi művek készülnek elismerten Ízléses kivitelben üzemében. Résztvett a világháborúban, orosz fogságba esett. -Neje: Balinszky Mária. Grolig József könyvkötő m., Margit rakpart 15. Tel. 518-75. Budapesten 1860- ban szül., 1879-ben szab. fel, majd Bel- grád, Wien és a főváros jeles mesterei mellett tökéletes kiképzést nyert. 1891 óta önálló. 40 év óta vezeti műhelyét el­ismert tudással. 1891-ben Nagyváradon arany oklevéllel, 1900-ban az Orsz. ipar- egy. részéről nagy díszéremmel, oklevél­lel, 1914-ben nagy ezüst díszéremmel, 1925-ben arany éremmel, 1889-ben Győr­ben arany oklevéllel és kiáll, éremmel lett kitüntetve; majd 1925-ben arany éremmel. 20 évig volt elölj, tag, a tanonc-, mestervizsg. biz. tagja. Öt év óta tölti be a városbírói tisztet. Hervad­hatatlan érdemei vannak az ipartestület felvirágoztatásában. Puritánsága, hig­gadt bölcsessége általánosan ismert. Neje Hoffmann Teréz. vGoldmann Andor Grosz Bertalan Grosz Bertalan orvosi kötszerész m Király u. 101. Tel. 315-65. Nyirbogdány- Lan 1882-ben szül., 1897-ben szab. fel. Németország, Ausztria és hazánk több városában szerzett gyakorlatot, úgyszin­tén Szerbiában is, ahol önálló is volt. Üzemét 1916-ban alapította s azt hozzá­értéssel vezeti. Az ipt. elöljárója, a szak­osztály alelnöke, a tanoncvizsg. biz. el­nöke, aki minden iparos érdek önzetlen harcosa Neje: Mandl Bianka. Gröger József orvosi műszerész, Ba­ross u. 36. Budapesten 1890-ben szül., 1907-ben szab, 3 évig Garaynál, hosszú ideig üzleti eladó és műszerész üzletszerző 4 évig a Pázmány P. tud. egyet, klinikai üzemvezetője volt. 1924-ben önállósította magát. Ortopäd támgépek, műszerek és az összes spec, műszerek kiváló készítője. Résztvett a világháborúban. Neje: Hoff­mann Mária. Grünberger Antal bőrdíszműves m., Aradi u. 37. Szül. 1883-ban Budapest, 18 éves volt, amikor felszabadult. Budapes­ten és Wienben praktizált. A világhábo­rút végigküzdötte az olasz fronton. 1919- ben vette nőül Neumann Violát. 1921-ben önállósította magát. A keze alól elsőrendű munka kerül ki. 1903-ban az országos ki­állításon bronz éremmel és okmánnyal ju­talmazták jeles munkáját. Gyenes János könyvkötő m., Gróf Zichy Jenő u. 36. Szül. 1883-ban Szabadkán, 1899-ben szab. fel. Hosszabb ideig Wien­ben, Münchenben tanulmányozta iparát, majd a főváros legelőkelőbb üzemeiben fejlesztette szaktudását. 1909-ben lett ön­álló. Üzemében főleg merkantil cikkek előállításával foglalkozik, de elsőrangú a díszműkötésben is. A világháborút a szerb és orosz frontokon küzdötte végig. Neje: Kossius Teréz. Gyenge Elemér könyvkötő m., Csen- gery u. 23. Szül. Budapesten 1889-ben, felszab. 1906-ban. Jeles mesterek mellett tett szakképzettségre szert. Önálló 1928 óta. Kifogástalan kivitelű munkát készít. Minden idejét iparának szenteli. Neje: Missik Anna. Haar Lázárné könyvkötő m., Damja­nich u. 19. A céget néh. Haar Lázár ala­pította, aki 1867-ben szül., Dunaszerda- helyen és 1894-ben Budapesten lett ön­álló. A szakmát Németország és a fővá­ros legjobb üzemeiben tanulta. Fokról- fokra emelkedett pályáján és mint nap­tárkészítő és aranyozó, speciálisan kép­zett. Szép munkájáért ezüst éremmel és oklevéllel lett kitüntetve. Vál. tagja volt az ipt.-nek és élénk tevékenységet fejtett ki az ipari mozgalmakban. 1930 októberé­ben hunyt el, azóta üzemét felesége szül. Weiner Berta és Adél leánya vezetik hoz­záértéssel és nagy energiával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom