A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
1 Budapesti könyvkötők, szíjgyártók, nyergesek, bőröndösök, bőrdíszművesek, keztyűsök, kötszerészek, orvosi műszerészek, dobozgyártók, tok- készítők, diszműkészitők és tímárok ipartestülete. A testület 1884-ben alakult a könyvkötő ipari szabad egyesülésből és legelőször a könyvkötő, szíjgyártó, keztyűs, böröndös és dobozkészítő szakmákat foglalta magában. A többi szakma később csatlakozott. A sok szakma dacára soha széthúzás nem ütötte fel fejét a testületben, sőt minden mozgalomban egységesen vett részt. Megalakította betegsegélyző pénztárát, Pikier Menyhért vezetése mellett ipartestületi szövetkezetét alapított, ahol személyi hitelt nyújtottak a tagoknak és üzleti számláikat leszámítolták. E szövetkezet alapítása volt az óbudai állami keztyűvarró telep, amely kiváló munkaerőket képezett ki. Megalakította a szíjgyártó szövetkezetét, amely szintén erős támasza volt tagjainak. De résztvett a testület minden ipari mozgalomban és mindenütt tekintélyes helyet vívott ki magának. A testület első székhelye a Szép uccában volt. Innen elköltözött 1901-ben a Gottermayer-féle Királyi Pál uccai házba, majd innen az azelőtt városi hivatal célját szolgáló Magyar uccai házba. Ma a testület Kertész ucca 2. sz. helyiségeiben működik, de már megvették hatalmas székházukat a Szabadság tér közelében, ahol a jobb jövő pilléreit fogják megépíteni. A testület eddigi elnökei, akik nemes buzgósággal vezették a testület ügyeit Geller könyvkötő, a Ferenc József-rend lovagkeresztjével kitüntetett udv. szállító, Dulc a nagyhírű szíjgyártó, Briefler János, Melkó Bertalan, Fischer Lajos voltak. Alelnökök voltak Gottermayer, Kiszele, Pikier, Jellenz és Kató. De kívülük még sok tagja volt a testületnek, aki hírt, becsületet szerzett az ipartestületnek. Ezek közül felemlítjük a Franklin Társulat kitűnő ősét, Méner könyvkötőt, a Molnár, Müller könyvkötő családokat, a márványozás világhírű feltalálóját Halfer könyvkötőt, továbbá Mayer könyvkötőt, Glasz, Dulcz, Szigeti, Freund, Gömbös és Klapka szíjgyártó mestereket, Hausvater, Cserei, Löwinger és Kuttner böröndösöket, Posner üzleti könyvgyártót, Ottenreiter, Pikier, Kirschnig, Wolfram Gyula, Meixner kez- tyűsöket, mindmegannyi oszlopos tagja a magyar iparnak, akik egy munkás nemzet nemes például szolgáló fiai voltak, mindig teremtve, mindig gyarapítva a nemzeti közvagyont és sok száz és száz munkás családnak adva biztos és jó kenyeret. Az ipartestület tagjai a világháborúból is kivették a maguk részét, sokan életüket áldozták a harctereken, az itthonmaradtak pedig hihetetlen erőfeszítéssel viselték a háború front mögötti minden küzdelmét úgy, amint a mai súlyos gazdasági helyzetben is nem lankadó buzgalommal és minden nehézség közepette is meg nem ingatható reménnyel munkálják az ország, a nemzet jobb jövőjének megalapozását. Az ipartestület élén mint elnök Karczag Vilmos áll, mellette az alelnöki tisztet Goreczky Ferenc és Kraft József töltik be. Az elöljáróság tagjai: Beszeda Antal, Blau Géza, Csángó Henrik, Cserei József, Eichberg Ödön, Erdős Artur, Érczhegyi Géza, Fanta Róbert, Fehér Oszkár, Fekete Manó, Flieger Nándor, Fock Márton, Galantai Dávid, Gera János, Grosz Bertalan, Grün Zsigmond, ifj. Hausvater Lőrinc, Hölzel József, Illés Sándor, Kiss József Ferenc, Kollmann Gyula, Kurucz Mihály, Láczay Tivadar, Láng Sámuel, Magdics Kálmán, Maimann Jakab, Mentsik Ferenc, vitéz Mészáros József, Müller György, Pikier Menyhért, Pitzl György, Pollák Lipót, Polnauer Béla, Reiner Vilmos, Schmidt Ottó, Schneller Ödön, Schweiger Jakab, Szántó Bertalan, Szikla Dávid, Tenk László, Uhrmann Dezső, Unger József, Valuska János, Weigl Jenő. A testület főjegyzője Dr. Szekeres Róbert, aki az egyetemi tanulmányai befejezte után a harctérre került, ahol az aranyérdemkeresztet nyerte. Háború után elfoglalta a fővárosnál már előzőleg is viselt tisztségét, 1918-ban segédfogalmazó, 1920-ban fogalmazó lett. 1924-ben kirendeltetett iparhatósági biztosnak, 1929-ben pedig a testület főjegyzőjévé választatott, aki e minőségében nagy szorgalmával és tudásával mozdítja elő a testület erkölcsi és anyagi fejlődését. Jelentős szakirodalmi tevékenységet is fejt ki. „Az új ipartörvény kézikönyve”, „A részvénytársaságok ügyvitele”, valamint a napilapokban megjelent értékes cikkei és novellái mutatják hivatottságát. Értékes és tevékeny munkatársa Ilosvai Gábor segédjegyző, VI. kér. számvevőségi főtiszt, aki az ipartestület adminisztrációs munkáját vezeti s kedves modorával, kötelességtudó magatartásával igaz megbecsülést vívott ki. 1
