A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

I. rész - Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

104

Dolgozzunk hazánkért,

Dolgozzunk magunkért,

Dolgozzunk, míg élünk A magyar iparért!

Szikszay Sándor 1884-ben született ősnemesi családból. Atyja Szikszay Sándor, anyja petneházi Petneházy Sára. Az 5 elemi iskola elvégzése után néhány évig kénytelen volt különböző foglalkozással megkeresni kenyerét, míg 1901-ben cukrász- és mézeskalácsostanonc volt, 1903-ban felszabadult, 1908-ban önállósította magát. 1914-ben az iparos ifjúság önképző egylet ügyvezető alelnökének választották. Csakhamar a harctérre vonult és csak 1918-ban került vissza. A háború alatt szülei, akiknek eltartására fordította munkájának legjavát, elhaltak, 1919-ben megnősült és fokozott erővel látott ipara fejlesztéséhez.

SZLEZÁK LÁSZLÓ harangöntőmester. Magyarország harangöntőipara a háború előtt is jóhírnévnek örvendett. A fejlettebb iparú Ausztria számos templomában magyar harang hívta a hívőket. De jónevü volt a magyar harang más országokban is. Jeles harangöntő mestereink között is egyik legkiválóbb Szlezák László, aki 12 éves kora óta dolgozik a szakmában. Első mestere Thuri Ferenc, aki a maga idejében az ország legjobb és leghíresebb harangöntője volt. Szlezák Thuri mesternél inasko- dott, ugyanott lett legény, sőt később művezető öntőmester és főnöke halála után önállósította magát. Élete tehát változatosnak alig mondható. Konzervatív természete önállósága előtt kis gyermekkorától kezdve egy helyre kötötte őt és csak mestere halála kényszerítette arra, hogy a régi keretekből kiszabadulva önálló mesterként kezdje meg küzdelmét az élettel. A jó iskola és komoly lelkiismeretessége megkönnyítették számára a kezdet nehézségeit és 1909-ben történt önállósítása óta a mai napig, több mint 2500 darab harang került ki Szlezák mester keze alól. A kiskeretű vállalata az idők folyamán modern üzemmé fejlődött, amely ma már 50 munkáskéznek ad kenyeret. Szlezák László harangjait a háború utáni idők óta sűrűn látjuk a kiállításokon. Művészi kivitelű tömör, búgó és érces hangú harangjai mindenütt érdeklődést keltenek. Az' 1921-ben és 1923-ban rendezett vasipari kiállításon Szlezák László harangjai aranyérmet hoztak mesterüknek, számos vidéki kiállításon további aranyérmeket szerez, az I. Kézműipari Tárlaton a kereskedelmi kormány díszoklevéllel tüntette ki és az 1928. évi III. Országos Kézművesipari Tárlaton rendezett aranykoszorús mesterverseny keretében Szlezák László lesz Magyarország aranykoszorús harangöntőmestere.

Szlezák László nemcsak kiváló iparos, de derék, jószívű ember is egyben. Nem egy kis falusi templom, amelynek hívei nem vehettek maguknak harangot, jutott haranghoz Szlezák mester jótékonysága révén. A Pápa őszentsége tehát nemcsak lelkes munkásságát, de számtalan adományait is honorálta akkor, amikor őt a „Pro Ecclesia et Pontifice“ érdemkereszttel tüntette ki.

TIPJNGER FERENC mülakatosmester. 1875-ben szül. Sárbogár- don. Elemi iskolái elvégzése után egyik sárszentmiklósi gépészkovácsnál tanonckodik, de törekvéseit az itt megadott szűk keret nem elégíti ki, miért is 1894-ben felkerül Budapestre. Nagy szerencséje van, mert Magyarország akkori legkiválóbb mesterénél, Jungfer Gyulánál nyer alkal