A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
I. rész - Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek
98 korlati tudásukat gazdag elméleti tudással egészítették ki és gondoskodnak arról, hogy az országszerte jónevű cég modern vezetése lépést tartson az idők kívánalmaival. Reméljük, hogy Klein Mózest egy jóhírnévben állandóan fokozódó, majdan hosszú időkön át híres iparosdinasztia alapítójaként fogja tisztelni az utókor. KULCSÁR SÁNDOR bronzmüves és csüldrkészítömester. Régi ipa- rosfamiliából származik Kulcsár Sándor, aki 1871-ben született Nagyszebenben és akinek dédapja Miskolcon, nagyapja Sátoraljaújhelyen, apja Nagyszebenben folytatta a sárgaréz és pakfongműves, ötvösmesterséget. Kulcsár Sándor mestersége szeretetét már egészen apró gyermekkorában magába szívta és már elemi iskolás korában szabad idejében ott lábatlankodott a műhelyben. Alig érte el a 10—12 éves kort, amikor a fémlombfürészelésben akkora jártasságra tett szert, hogy atyja szívesen engedte át az ilyen természetű munkákat fiának, hetenként 10—20 krajcárokkal díjazva a munkát. 4 reáliskola elvégzése után atyja műhelyébe szerződik inasnak és amikor a felszabadulására kerül a sor, egy kis gőzgépet készít remekbe, amelyet az ottani reáliskola fizikai szertára részére megvásárolt és még ma is ezen demonstrálják a tanárok a gőzgép lényegét. Felszabadulása után vándorútra indul. Első állomása Miskolc, ahol nagybátyja műhelyében dolgozik, majd tudásvágya innen tovább kergeti őt Bécsbe, ahol rövid ideig egy armatúra gyárban dolgozik, majd a híres Dziedzinszky és Hanusch bronzárúgyárban nyer alkalmazást, rövid idő alatt kiküzdve a csoportvezetői állást. Mestere őt atyai barátjának fogadja és később még végrendeletében is megemlékezik róla. De a törekvő ifjúnak ég a talpa alatt a föld. Bécs után Linz, Salzburg, Karlsruhe, Ulm, Geislingen, majd Páris, London és Hamburg következik. Tudásban gyarapodva kerül vissza ismét Bécsbe, ahol az Arsenalban mint mester dolgozik. Vándorút ja során takarékosan él és 300 forintot gyűjt össze, amit elégségesnek talál arra, hogy mint önálló mester kezdje el itthon tevékenységét. Rendkívül küzdelmes évek következnek ezután. Három éven keresztül emberfeletti munkát végez, hogy megvesse lábát a hazai piacon. E három év alatt négyízben kell költözködnie, ami mind egy-egy leégés. 1898-ban költözködik mai telepére a Dessewffy-utcába, ahol azonban csapás csapás után éri. Hitelben vásárolt telkét nagy gondokkal törlesztheti, amikor tűzvész pusztítja el műhelyét Már-már összecsapnak feje fölött a hullámok, amikor bécsi mestere és atyai barátja Hanusch 200 forintot hagy rá végrendeletében. Ez átsegíti őt a megpróbáltatásokon és szorgalmas, lelkiismeretes munkásságával üzeme hozadékát már annyira fejlesztette, hogy egyre terjeszkedő üzem részére 1906-ban már a szomszéd házat is megvásárolhatta. Ekkor már széleskörben előnyösen ismert Kulcsár Sándor neve, aki különösen mint csillárkészítő szerez külföldön is jóhírnevet magának. Most már több mint 30 éves önálló tevékenysége alatt mintegy 350 tanonc került ki keze alól és még a háború előtt is 100 munkást foglalkoztatott műhelyében. Számos középület felszerelésében működött közre és így csillárjai helyet foglalnak az Operaházban, a királyi várpalotában és sok más helyen is. A háborús évek súlyos ipegpróbáltatások elé állították Kulcsár Sándort. A modernül berendezett üzem tehát csak úgy volt kihasznál
