A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

44

Iádból. Iparát édesatyjánál tanulta, aki maga is jelentős mester volt. 1890-ben szab. fel Újpesten. 1900-ban alapította 9 segédet foglalkoztató nagyarányú asztalos vállalatát. Szállít nemcsak belföldre, de a Balkánra és Olaszországba is bútorokat. Az ip. társadalom egyik vezérembere, aki vizsg. biz. tagja és a szakosztálynak elnöke volt. 20 esztendőn keresztül volt városi képv. test. tag és számos egyl. vezető tagja. Harcolt az orosz fronton. Kit.: K. cs.-k., jub. kér., szóig, érdemker. Neje: Gács Ilona.

Németh János, kocsmáros. Mária u.

12. Szül. 1875-ben Marcaliban. Vendéglőjét 16 év előtt nyitotta meg. Üzemében 100 személyt tud egyszerre vendégül látni. Kiváló csengődi borai' a kocsmát széles körben népszerűvé tették. Neje: Gyarmati Róza részt vesz az üzem vezetésében. A világháborúban 11 hónapig a fronton szolgált. Egyszer megsebesült. Tagja az Ipt.-nek. A Hadastyán Egylet főpénztárosa.

Németh Sándor Nemetz István

Németh József, cipész m., Párisi u. 6.

1927-ben vetette meg önálló üzemének alapját. 1893-ban szül. Brinyán, 1911-ben Bedeniken szab. fel. 16 évig praktizált Budapesten és vidéken. Szakképzett mester, aki mértékutáni rendelésre készíti munkáját.

Németh László, bútorasztalos m., Tél u. 127. Iparát édesatyjánál tanulta ki 1907-ben Újpesten, ahol 1897-ben szül. Dolgozott mint segéd Budapesten, Újpesten és Triesztben. 1923-ban megindította önálló üzemét, ahol átlag 5—6 segédet foglalkoztat. A III. orsz. kézműipari kiállításon ezüst koszorús mesteri kitüntetést nyert. Szakoszt. vál. tag. A világháborúban a szerb és orosz fronton harcolt. 1915-ben elfogták az oroszok, 1918-ban tért haza. Neje: Ivecskeméthy Mária.

Németh Sándor, cipész m.. Temesvári u. 1. Makón, Budapesten, Újpesten dolgozott mint segéd, miután 1917-ben Makón, ahol 1899-ben szül. felszab. 1928-ban

saját erejéből önállósította magát. Ismereteit gyarapítandó továbbképző szaktanfolyamot is végzett. Neje: Szaniszló Rozália.

Nemetz István, kőfaragó mester, Megyeri u. 35. Épület és speciálisan sírkőfaragással foglalkoztató üzemét 1926- ban alapította. 1883-ban Újpesten szül., iparát is itt tanulta ki 1889-ben és sokáig dolgozott azután Budapesten mint segéd. A faragás- és műkőöntésben 35 évi praxissal bír. Szakmájában a legjobbak közé tartozik. 1914-ben bevonult, harcolt az orosz, román és szerb fronton a háború végéig. Neje: Frájtic Hajnalka, a mostári polgármester leánya.

Nemetz Aladár, szobrász, Szent Gellért u. 13. 1908-ban Újpesten szül. és 1926-bün szab. fel mint szobrász Budapesten. Az országház szobrászműhelyében praktizált. Dolgozott édesatyjánál, Nemetz Istvánnál is.

Neumann Géza Neumann József

Neumann Géza, fa- és díszmű esztergályos m., Kassai u. 56. Szül. Breznó- bányán 1886-ban, szab. Liptószentmikló- son 1905-ben. Szabadulása után Berlin, Hamburg és Lübeck városokban folytatott tanulmányokat, majd hazai műhelyekben dolgozott. Műhelyét 1926-ban alapította; fa-, csont-, műszarú- és vegyes esztergályos munkákat készít. 2 drb 2x/2 HP motorral van üzeme felszerelve. 1 segéddel és 3 tanonccal dolgozik. Anyai és apai ágon régi iparos családból származik. A világháborúban részt vett. Neje: Farkas Fanni.

Neumann János, bútorasztalos m., Baross u. 101.

Neumann József, faszobrász m., Árpád u. 163. Szül. Budapesten 1905-ben, felszab. Zalaegerszegen 1923-ban. Dolgozott mint segéd Budapesten és Újpesten. 1929 óta önálló. Az iparos társadalom egyik derék harcosa. Tanulmányai: 4 középiskola és faipari szakiskola.

Neumann Károly, faszobrász m., Árpád u. 163. Szül. 1901-ben Budapesten,