A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

49 Újpestre helyezte át 1912-ben. Az Ipt. szakoszt. pénzt, ellenőre, az újpesti kisip. szöv.-nek volt pénztárnoka. 1914—18-ban katona volt, 1 évet a fronton töltött, ahol egyszer meg is sebesült. Kit.: vasker. kétszer, K. cs.-k. Neje: Jakubik Mária. Pázsit Ignác, bútorasztalos m., Pozso­nyi u. 9. és 17. Szül. Tiszaigaron 1905- ben, mint ősrégi iparos család sarja, Új­pesten szabadult fel 1922-ben, s utána segéd éveit Budapesten és Újpesten töl­tötte. 4 évi praktizálás után 1926-ban önállósította magát. Budapest, Baja, Kis­kunhalas bútorkereskedői számára és magánosok számára is dolgozik, 6 segé­det foglalkoztatva. A szakosztály tagja. Atyja: id. Pázsit Ignác, bognár m„ aki 1915—16-ban mint katona harcolt az orosz és olasz fronton, ahol meg is sebe­sült. Többszörösen lett kitüntetve. Pécá György Pencz Ferenc Pécs György, épületasztalos és boltbe­rendezési vállalat. Deák Ferenc u. 70b. Szül. 1877-ben Vémenden, felszab. Bát- taszéken 1893-ban. 19 évig praktizált Újpest, Báttaszék és Eszék városokban. Bécsben is hosszabb időt töltött el, erő­sen gyarapítva szakismereteit. 1912-ben saját erejéből önállósította magát. Pólá- ban ő készítette a szétszedhető barako- kat. Az újpesti szülőotthon és mintegy 200 családiház asztalosmunkáit asztalos­vállalata szállította. 4—5 segéddel dol­gozik állandóan. A függ. 48-as dem. párt­nak választmányi tagja. 1914—18 között katona volt és 14 hónapig harcolt a fron­ton. Neje: Schwarcz Éva. Pencz Ferenc, cipész m. Virág u. 15. 1904-ben alapította meg üzletét. Megelő­zőleg 22 évig praktizált mint segéd Bu­dapest, Miskolcz, Pozsony, Bécs első­rangú mestereinél. Szül. 1866-ban Blas- tec-on (Csehország). Iparát Újpesten tanulta ki, ahol 1882-ben szabadult fel. Piacra készített árui közkedveltek. Szak­képzett iparos, aki csak mesterségének él. Neje: néhai Cservenka Mária. Pencz János, fodrász m. Tavasz u. 30. Szül. 1881-ben Máriaföldén, felszab. 1896­ban Nagykikindán. Megfordult mint se­géd Budapest, Nyiregyháza, Trencsén- teplic, Pöstyén, Bártfa és Herkulesfürdő elsőrangú fodrászszalónjaiban. 1903-ban Kiskunfélegyházán önállósította magát, majd 1918-ban Újpestre tette át műhe­lyét. Neje: Hódos Anna. Pendl György Perényi Gyula Pendl György, agyagiparos. Nádor u. 23. Vállalatát 1885-ben édesapja alapí­totta, aki után 1906-ban ő vette át azt és vezeti még ma is. Atyjánál, P. Jakab­nál szabadult fel Újpesten 1896-ban. Ké­szít virágcserepeket, cserépkályhákat, terrakotta és majolika építkezési szob­rászmunkákat. Volt ipt. elülj, és tanonc- vizsg. biz. tag. 1878-ban Bécsben szüle­tett. Katona volt a szappöröknél. Neje: Pacsics Lujza. Peöcz Lujza női kalapkészítőnő Árpád u. 51. 1915-ben Budapesten szab. fel és a Virányi-féle kalapgyárban dolgozott, mint segéd. 1917-ben lett önálló. Jó mi­nőségű és divatos női kalapjai közked­veltek. Dunaradványban született. A ta- noncvizsg. biz. tagja. Kereskedelmi is­kolát végzett Pozsonyban. Perék Pál, kőmíves m. Rákóczi út 27. Abonyban született 1886-ban, Újpesten szabadult fel 1907-ben. Mint segéd négy évig praktizált Újpest, Bécs, Pozsony, Kecskemét nagyobb építő vállalatainál. 1911-ben megalapította önálló üzemét. Több kisebb-nagyobb házat épített és ta­tarozott Újpesten, köztük a ref. templo­mot is. 1915—18-ig mint katona szol­gálta a hazát. Neje: Kiss Orsolya. Perényi Gyula, építész. Liszt Ferenc u. 6. Szül. 1877-ben Kassán, ahol közép­iskoláinak elvégzése után a felsőfokú építő ipariskolának lett növendéke. Itt szerezte meg oklevelét és 1912-ben Új­pestre jött, ahol 1927-ig működött a Schreiber cégnél. 1927-ben lett önálló. Ő építette a nagykikindai gimnáziumot és a kőbányai petróleumgyárat. Az építő­ipari szakoszt. jegyzője és a tanoncvizsg. biz tagja. 1914-ben bevonult és hamaro­4v

Next

/
Oldalképek
Tartalom