A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
244 és becsültté tette nevét. 2—3 segéddel és 1—2 tanulóval dolgozik. Eddig kb. 10 ta- noncot szabadított, mindannyi jó segéddé lettek. A kádárok céhládájának ő a hivatalos őrzője, mostanában fogja ünnepélyesen bemutatni a 100 éves céhládát. Neje: Gömöri Mária. Ribár Nándor, mézeskalácsos, Német u. 10. Rigó' Dezső, fodrász m., Kálmán u. 10. Romaczky István, sütő m., Hanisz tér 1. Szül. 1892-ben Miskolcon, szab. 1910- ben Újpesten. Miskolcon, Újpesten, Nagykanizsán dolgozott kezdetben mint segéd, később mint üzletvezető. 1922-ben Budapesten önállósította magát, később átvette Gyöngyösön a Hog-féle sütődét. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban az orosz fronton megsebesült. Kit.: I. o. v. é. és K. cs.-k. Neje: Tuza Teréz. Rusznyák Dezső, kádár m., Szmre- csányi k. u. 29. Szül. 1899-ben, szab. 1916-ban Gyöngyösön atyja R. Andor üzemében, ahol önállósításáig segédes- kedett. 1920-ban saját erejéből alapította műhelyét és 2—3 segédet foglalkoztat. Az iparosság társad, és gazdasági épületében élénk részt vesz. A mester- és tanoncvizsg. biz. alelnöke. Az Ipt. szakoszt. vezető elnöke, a kath. legény- egyl. védnöke, a Gy. A. C. pártoló tagja stb. Végigküzdötte a világháborút. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. 1922-ben nőül vette Nagy Annát. Ifj. Ruzsim József, fodrász m., Jeruzsálem u. 9. Szül. 1902-ben Gyöngyösön, ugyanitt szab. 1918-ban. 1925-ben nyitotta meg jól felszerelt üzletét, amelyben 1 tanulót foglalkoztat. Minden idejét műhelye felvirágoztatására fordítja. Neje: Domány Margit. Schuiler Mihály, úri szabó m., Zita királyné út. Schwarcz Adolf, fogtechnikus, Kállay u. 2. Szül. 1904-ben Eger városában, itt végezte iskoláit is és szab. 1923-ban. Tapasztalatokban gazdag gyakorló évek után 1929-ben önállósította magát. A helybeli fogorvosok részére végez technikai munkákat. Schwarcz Samu, bádogos m., Vértanú u. Szül. Poroszlón 1869-ben, szab. 1887- ben Miskolcon. Műhelyét 1900-ban nyitotta meg. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Az Ipt. tanoncvizsg. biz. tagja. A világháborúban 2 évig részt vett. Kit.: K. cs.-k. Neje: Tauszek Anna. Sebők Lajos, kocsigyártó m., Határ u. 5—6. Sefnyik József, úri szabó m., Piac tér. Smoling László, asztalos m., Kossuth u. 23. Sonnenschein Márton, férfi szabó m., Szt. Bertalan u. Szül. 1876-ban Ürmény- ben, szab. 1889-ben Budapesten. A főváros előkelő üzleteiben fejlesztette szaktudását, Drezdában elvégezte a szabá- szati akadémiát és Bécsben a ruházati tanfolyamot. 1901-ben alapította meg mai műhelyét és ezen alapításnak 40 éves évfordulója alkalmából nagy ezüst é.-mel és díszoklevéllel lett kitüntetve. Neves műhelyében 3 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Eddig 15 tanoncot szabadított, akik mind előkelő iparosokká váltak. Az Ipartest, igazg.-nak tagja, elnöke a szakosztálynak és működő tagja számos kulturális egyesületnek. A világháborúban részt vett. Neje: Hoffmann Mária. Soós Lajos, úri- és női szabó m., Hanisz tér 5. Sonnenschein Márton Spányi János Spányik János, a „Spányik J. utóda” cég tulajdonosa, órás m. és ékszerész, Kossuth u. 15. Szül. 1872-ben Budapesten. 1895-ben átvette mai műhelyét, amely 1890-ben alakult. Egyike a szakma legrégibb, jónevű üzleteinek. 1 segédet foglalkoztat. Neje: Spányik Erzsébet. Steiner Rezső, az Erzsébet kávéház tulajdonosa, Rózsa u. 9. Szül. 1881-ben Gyöngyösön, ugyanitt szab. 1904-ben. 1929-ben átvette az atyja által 1870-ben alapított kávéházát, amelyet előzőleg is 26 évig vezetett. 2 pincérnőt foglalSchwarcz Adolf Rusznyák Dezső