A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
238 Králik Antal, kerékgyártó m., Petőfi u. 35—6. Szül. 1896-ban, szab- 1910-ben Gyöngyösön. Mint segéd Budapest, Győr, Komárom és szülővárosa műhelyeiben dolgozott és 1923-ban önállósította magát. A világháborúban 10 hónapig az orosz fronton harcolt. Neje: Juhász Anna. Kriszt Lajos, kalapos m., Kossuth u. 10. Szül. 1872-ben, szab. 1890-ben Gyöngyösön. Magyarország nagyobb városaiban töltötte segédéveit, 1900-ban önállósította magát. Szorgalmával hamarosan házat szerzett. A világháborúban 6 havi frontszolgálat után orosz fogságba került, ahol 24 hónapig szenvedett. Neje: Szalay Anna. Krivolya Mihály, cipész m., Csobánka u. 2. Vitéz Kulcsár Ferenc, vendéglős és bortermelő. Pap Melchizedek u. 10. Szül. 1883-ban Gyöngyösön. 1895. év óta foglalkozik bortermeléssel. 1929-ben korlátlan borkimérési engedélyt kapott. A kath. Legényegyletnek és több társad, és jót. •egy.-nek tagja. A világháborúban 18 hónapig az orosz fronton harcolt és megsebesültén orosz fogságba került, ahol hosszú ideig szenvedett. Kit.: Nagy és kis ez. v. é., bronz v. é. K. cs. k. 1927- ben vitézzé avatták. Neje: Konics P. Etel. Vitéz Kulcsár Ferenc. Tíz kát. hold szőlőjében termelt fajborait maga hozza forgalomba. Közkedvelt márkái: óhegyi vörös, olasz rizling, bánáti rizling, kadarka, mézes fehér stb. stb. A legolcsóbb napi áron árusítja tisztán kezelt, zamatos, saját termésű borait. Kupánszky György és Fiai autókarosz- szeria és kocsigyártó műhely, Pesti út 7. Kupánszky József, úri- és női cipész, Vachot Sándor u. Kupánszky Lajos, kovács- és kocsigyártó m., Egri út 1. Szül. 1875-ben Gyöngyösön, szab. 1893-ban Egerben. Segédideje alatt megfordult Budapest, Gyöngyös, Vác és Eger nagyobb műhelyeiben és 1897-ben önállósította magát. Elvégezte kitűnő eredménnyel a patkoló tanfolyamot is. Az Ipt. szakoszt.-nak v. elnöke, a tanoncvizsg. biz. tagja és az önk. tűzoltóságnak alparancsnoka. A világháborúban részt vett. Neje: Szabó Teréz. özv. Lánszky Antalné, kéményseprő m., Batthyányi tér 12. Lehel Antal, kárpitos, díszítő és tapétázó m. Szül. 1874-ben Gyöngyösön, szab. ugyanitt 1888-ban. Szülővárosa és Budapest műhelyeiben gyarapította szaktudását, 1898-ban lett önálló. Elnöke a Tanoncvizsg. biz.-nak és 30 éven át volt tűzoltó alparancsnok. A világháborúban 36 havi harctéri szolgálatot teljesített. Kit.: III. o. v. é., K. cs.-k. Neje: Fischler Erzsébet. Lehotay József, hentes és mészáros m., marha- és sertéskeresk., Petőfi u. 5. Szül. Gyöngyösön 1879-ben, Budapesten szab. 1895-ben. Az ország nagyobb városaiban fejlesztette mint segéd szaktudását. 1902-ben önállósította magát BudaLehel Antal Lehotay Lajos pesten és 1903-ban áthelyezte üzemét Gyöngyösre. Modem felszerelésű virsli gyárának hajtására 10% HP elektromotor szolgál. Hizlalt sertése az állatkiállításon elism. oklevéllel lett kitüntetve. Az Ipt. szakoszt.-nak v. elnöke, tagja a tanoncvizsg. biz.-nak. Neje: Szalay Mária. Lehotay József Lilinger János Lehotay Lajos, angol úri- és női szabó m., Vachot Sándor u. 16. Szül. 1891-ben, szab. 1907-ben Gyöngyösön. A fővárosban töltött segédéveit a háború megzavarta. 1912—1918 végéig a közös hadsereg tüzérségi osztályánál (Bécs, Arzenál) szolgált. 1921-ben nyitotta meg műhelyét. ízléses munkájáért sokan keresik fel. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Neje: Vranyovski Margit. Lilinger János, lábbeli készítő, Vachot Sándor u. 30/4. Szül. 1891-ben Gyöngyösön, ugyanitt szab. fivére L. Mihály üzletében 1907-ben. Budapesten és szülővárosában tölti a segédéveket, 1912-ben
