A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
220 kát és elismerést nyert. 6 munkást foglalkoztat. A világháborúban 16 hónapig a román fronton harcolt. Kit.: K. cs. k. Yégh Gyula, kerékgyártó m. Ádám u. 468. Szül. 1897-ben Hszoboszlón, felszab. 1915-ben ugyanott. Szabadulása után bevonult és végigküzdötte a háborút. A háború után Nagyváradon, Kolozsváron és Debrecenben segédeskedett. 1922-ben önállósította magát. Neje: Csasi Zsófia. Végh Ambrus Yégh Sándor, kovács m. Major u.169. Szül. 1900-ban Hszoboszlón, félsz. 1917- ben ugyanott. Segédéveit szülővárosában és Debrecenben töltötte. 1926-ban lett önálló. Műhelyében mezőgazdasági gépek javításával, szerszámkészítéssel és ló- patkolással foglalkozik. A patkoló tanfolyamot 1927-ben végezte. 1920-ban feleségül vette Papp Lujzát. Weinberger Adolf, pék m. Bácskai u. 274. szám. Wilhelm Jakab, kalapos mester. Hajnal u. 196. Szül. 1872-ben Csatádon, felszab. 1889-ben. Segédévei alatt megfordult az ország nagy városainak jobb műhelyeiben, Szeged, Temesvár, Pancsova, Zimony, Kecskemét, Vác, Debrecen stb. és ^ gazdag tapasztalatok gyűjtése után 1902-ben nyitotta meg műhe- Br. v. é. Neje: Szabó Anna, segítőtársa a munkában. Wilhelm Jakab Zöld Károly Zaharán György, asztalos m. Tó-alj. Zámbó Antal, fodrász m. Sas u. 156. Zöld Károly, szabó m. Nádudvari út 261. Szül. 1898-ban Hszoboszlón, félsz. 1915-ben ugyanott. Önállósítása előtt Ér- mihályfalva, Karcag, Debrecen, Nagyvárad műhelyeiben dolgozott. Műhelyét 1924-ben nyitotta meg. Mérték szerinti rendelésre készít ruhákat. Minden idejét iparának és családjának szenteli. Neje: Császi Júlia. Zubó László, kép. ács és kőmíves m. Művész u. 42. A KÁBÁI IPARTESTÜLET. A kábái iparosok már régebben szükségét érezték a tömörülésnek. Azonban ezen tömörülés kezdetben az iparoskor kebelében történt. 1899. évben Hunyadi Kálmán asztalos indítványára az akkori iparosokat saját házában összehívta egy létesítendő iparoskor megalakítására. Az alakuló közgyűlést Kovács István asztalos műhelyében tartották meg. Az első tisztikar a következőkből lett megalakítva. Elnök lett: Boda Ferenc szűrszabó, alelnök: Hunyadi Kálmán asztalos, jegyző: Simon György kéményseprő, pénztárnok: Grósz Mór férfiszabó, háznagy: Kovács István asztalos, könyvtárnok: Pliske Tódor ny. pénzügyőr. Választmányi tagok: Nyilas Antal borbély, Pósalaki László férfiszabó, Hirschberg Mór kereskedő, Gál István kovács, Puskás Antal kerékgyártó, Benke Lajos mészáros, Gere Antal asztalos, Szabó Lajos géplakatos, Klein Béni géplakatos és Horváth József kerékgyártó. Az Iparoskor létesítése után mindig az volt a cél, hogy a kört ipartestületté alakítsák át, de annak legfőbb akadálya a közbejött világháború volt. Végre 1925. évben az iparoskor akkori elnökének, Borbély Lajosnak kezdeményezésére az ipartestület megalakult. Az első tisztikarba a következők lettek beválasztva: elnök lett Borbély Lajos hentes és mészáros, alelnök: Kovács István asztalos, számvizsgálók: Törnek János órás, Nyilas Antal borbély, Simon György kéményseprő lettek. 1925 július 1-én tartott közgyűlésen jegyzővé Papp Bertalan községi Írnokot, pénztárnoknak Szánt Gyula cipészt választották meg. Alakulás óta egy ízben volt még tisztújítás. Jelenleg az ipartestület vezetősége a következő: Elnök: Borbély Lajos, alelnök: Kovács István, pénztárnok: Szánt Gyula, számvizsgálók: Kosa János, Pósalaki Bertalan, Nyilas Antal.
