A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

218 Vitéz Sándor Bernét, asztalos m. Hö- gyes u. 210. Szül. 1898-ban Hszoboszlón, felszab. 1915-ben Budapesten. Budapest és Debrecen kiváló mestereinél eltöltött segédévek után, 1927-ben nyitotta meg önálló műhelyét, melyben épület és bú- torasztalos munkákat készít 1 segéd és 1 tanuló segítségével.. 1916-tól fogva résztvett a világháborúban. Kit.: I. és II. o. ez. v. é., br. v. é., K. cs. k. és seb. érem. 1929-ben vitézzé avatták. Neje: Székely Margit. Sándor Mihály, kovács m. Első tized 56. szám. Spitz Sámuel és neje Spitz Sámuel, úri szabó m. Kígyó u. 190. Szül. 1887-ben Álmosdon, felszab. 1905-ben ugyanott. Budapesten, Debre­cenben és Szatmáron tökéletesítette mint segéd szaktudását. 1922-ben önállósította magát. 1 segédet és 1 tanoncot foglal­koztat. Rendelésre, mérték után készült ruháinak jó híre van. Az izr. hitközség elülj, tagja. A világháború kezdetén orosz fogságba jutott sebesülten és csak 1921-ben került haza. Neje: Schwarcz Irén. Szabó Károly, kerékgyártó m. Szilfák alja u. 270. Szabó Lajos, asztalos m. Hamvas ucca 142. Szül. 1885-ben Hszoboszlón, felszab. 1903-ban ugyanott. Budapest, Debrecen, Nagyvárad és Szeged műhelyeiben segé- deskedett. 1912-ben önállósította magát, mint épület- és bútorasztalos. Műhelyé­ben tanulja nevelt fia is a szakmát. Az Ipt. vál. tagja, a tanoncvizsg. biz. elnöke, működő tagja számos társadalmi és kul­turális egyesületnek. A világháborúban résztvett. Kit.: II. o. ez. v. é., br. v. é. és K. cs. k. Neje: Sánta Lidia. Szabó László, fodrász m. Gönczy Pál u. 58. Szül. 1906-ban Hszoboszlón, fel­szab. atyja, Sz. Imre műhelyében 1921- ben. Szülővárosában, Debrecenben, Kar­cagon és Püspökladányban segédeskedett. A modem követelményeknek megfelelően berendezett műhelyét 1926-ban nyitotta meg. 1 segédet és 2 tanulót foglalkoztat. Szántó Albert, kovács m. Hatodik ti­zed 471. szám. Székely Ferenc, hentes és mészáros m. Vértanúk tere. Székely Lajos, úri és női fodrász m. Horthy Miklós út 1. Székely Sándor, szappanfőző m. Arany János u. 52. Szül. 1882-ben Hszoboszlón, felszab. 1908-ban Debrecenben, a Fuchs cégnél. Ugyanott segédeskedett 9 éven át. Műhelyét 1925-ben nyitotta meg. Szappanfőzéssel és gyártmányainak el­adásával foglalkozik. Tanoncideje alatt munkájáért aranyéremmel lett kitüntetve. A világháborúban végig harcolt. Neje: Karabás Melánia. Székely Sándor, hentes m. Árucsamok. Székely Sándor Szűcs Bálint Széli Mihály, magyar szabó m. Major u. 201. Szül. 1874-ben Nagyszalontán, felszab. 1893-ban ugyanott. Eredménnyel eltöltött segédévek után 1917-ben önálló­sította magát. Szorgalmának gyümölcse,, saját háza. Idejét iparának és családjá­nak szenteli. Neje: Balogh Zsuzsánna. Szilágyi Gyula, épület és géplakatos m. Rákóczy út 4. Szlávik Vilmos, géplakatos, Rákóczy út 75. sz. Szoboszlai Gyula, cipész, m. Kígyó u. 180. szám. Szölló'si Mihály, férfi szabó m. Horthy Miklós út 3. Szöllösi Sándor, hentes m. Szt György sor 587. sz. Szűcs Bálint, mészáros m. Vértanúk tere 143. Szül 1893-ban Hszoboszlón, fel­szab. 1911-ben Debrecenben. Ugyanitt töltötte segédéveit is. 1921-ben nyitotta meg önálló üzletét, amelyben 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Az Ipt.-nek elülj., v. számvizsg. és tanoncvizsg. biz. tagja. A világháborúban az orosz fron­ton hadifogságba esett és csak 1920-ban került haza. Neje: Csanády Júlia. Takács János, cipész m. Hamvas ucca 281. szám. Takács Sándor, kerékgyártó m. Gáthy Tóth u. 172. Szül. 1894-ben Hszoboszlón, felszab. 1911-ben ugyanott. Cegléd, Deb­recen, Budapest és Nagyvárad jobb mű­helyeiben töltötte segédéveit. 1920-ban lett önálló. Jelenleg 1 segédet és 1 ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom