A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

194 tormunkákat készít ízléses kivitelben. Végezte a megyeháza asztalos munkála­tait. Segédet alkalmaz. A fronton harcolt, olasz fogságba esett. Nagy ez., kis ez. és br. v. é. kétszer, K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Szüki Anna, leánya: Anna. Brandies József, bádogos m. Rákóczi u. 37. Szül. 1883-ban Sátoraljaújhelyen, iparát is itt sajátította el, 1901-ben sza­badult fel. Gyakorlati idejét a főváros­ban és az ország nagyobb városaiban töl­tötte el. Műhelyét 1909-ben alapította saját erejéből. Több munka dicséri alapos szaktudását. Tanonc korában díszokle­véllel tüntették ki. A tanonc vizsg. biz. tagja. Neje: Lévai Etel, gyermekei: Irén, Ferenc és Etel. Brandly Jenó', kádár m. Andrássy u. 19. Szegeden szül. 1893-ban. Szakmáját Beregszászon sajátította el, 1909-ben lett segéd. Évekig folytatott az ország na­gyobb városaiban szakmabeli gyakor­Bujdosó István Butella Testvérek latot. Mester 1921 óta. A sárospataki fő­iskola állandó szállítója. Kiváló munkái­ért elismerő oklevéllel lett kitüntetve. A világháborút végigküzdötte, majd orosz fogságba esett. Nagy és kis ez. v. é., K. cs.-k.-je van. Neje: Tokár Anna, fia: László. Bujdosó István, cukrász m. Kazinczy u„ 7. Szül. 1892-ben Debrecenben, Kisvárdán tanulta mesterségét, 1910-ben lett segéd. Gyakorlati szaktudását Budapesten és külföldön gyarapította. Üzletét 1919-ben alapította. Készítményei elsőrendűek úgy minőségben mint kivitelben. Helyisége az előkelő közönség szórakozó és találkozó helye. A világháborúban mint élelmezési őrmester szolgált. Kit.: ezüst és vas szol­gálati éremmel. Neje: Skovdranek Anna. Butella Testvérek, szűcs m. Petőfi u. 1. Butella István, szűcs m. Petőfi u. 1. Cservenák István, cipész m. Mária u. 22. Battyán községben szül. 1891-ben. Tanulmányait helyben végezte, 1906-ban lett segéd. Jeles mesterek mellett foly­tatott hosszabb szakmabeli gyakorlatot. Üzletét 1921-ben nyitotta. Szakképzett iparos, csupán elsőrendű munkákat ké­szít. Tanonc korában elismerő oklevéllel és pénzjutalommal lett kitüntetve. A tüzérségnél szolgált a háború alatt. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k., seb. érem kitün­tetése van. Neje: Szopkó Mária. Czimer Hermann, férfiszabó m., Szé­chenyi tér 6. Szül. 1865-ben Bacska köz­ségben. Szakmáját Királyhelmecen ta­nulta, 1881-ben lett segéd. Két évtizedig dolgozott a fővárosban, hogy tökéletes mester legyen. Önálló 1890 óta. Átlag 2—3 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. József fia az orosz fronton Tamopolnál hősi halált halt. Neje: Scheiber Irén, Miklós fia fényképész. Cziráky Ida fényképész m. Kossuth L. u. 40. Helyben szül. 1903-ban. Szaktanul­mányait is itt folytatta, 1920-ban szaba­dult fel. Jeles műtermekben folytatott gyakorlatot. Műtermét 1928-ban nyitotta meg s a szakma minden ágával foglal­kozik. ízléses kivitelű képei alapos szak­tudását dicsérik. Bevezetett, látogatott műterme van. Csoltkó Ödön, hentes és mészáros m. Kazinczy u. 80. Tárca községben szül. 1899-ben. Mesterségét Sátoraljaújhelyen sajátította el, 1923-ban lett segéd. Gya­korlatot jeles mesterek mellett szerzett. Üzletét 1925-ben alapította. Fiatal, tö­rekvő mester, ki idejét üzlete fellendíté­sére fordítja. 1 segédet foglalkoztat. Di­csérő oklevéllel van kitüntetve. Neje: Hódossy Erzsébet, gyermekei: Sándor, Erzsébet és Ödön. Csoltkó Zoltán, hentes és mészáros m. Rákóczi tér 8. Csuhrács István, úri- és női cipész m. Deák u. 39. Szül. 1883-ban Sátoralja­újhelyen. Iparát is itt tanulta, 1901-ben szabadult fel. Egy évtizedig dolgozott jobb műhelyekben, hogy szakmáját alapo­san elsajátítsa. Önálló lett 1911-ben. Képzett mester, ki elsőrendű szakmunkát készít. Szabászati tanfolyamot végzett. Mozgósítástól kezdve harcolt a fronton, majd orosz fogságba esett, honnan mint hadirokkant tért vissza. Neje: Kovács Borbála, gyermekei: Erzsébet, Endre és László. Demjényi István, kéményseprő m. Rá­kóczi u. 46. Deregnyó községben szül. 1874-ben. Iparát Varannóban tanulta, 1897-ben szabadult fel. Jeles mesterek­nél folytatott szakmabeli gyakorlatot. Önálló lett 1901-ben Sztropkón, majd 1903-ban Sátoraljaújhelyen. A család

Next

/
Oldalképek
Tartalom