A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

171 Tóth Ferenc, cipész. Kis Ernő u. 10. Szül. Hmvhelyen 1900-ban, felszab. 1918- ban. Megfordult Szegeden és Gyulán. Neje: Pataky Katalin. Tóth Ferenc, csizmadia. Makói ország­úti vámháznál. 1926 óta önálló mester, aki 1892-ben született és 1908-ban sza­badult fel. Harcolt az orosz fronton és megsebesült a gorlicei áttörésnél. Neje: Szabó Mária. Tóth Bálint Tóth Ferenc, kályhás mester, Széche­nyi u. 21. Szül. 1873-ban Hmvhelyen, felszab. 1891-ben ugyanott. A b. Wesse­lényi Béláné-féle agyagipari vállalatnak hosszabb ideig művezetője volt. 1899- ben önállósította magát. Műhelyében 1 darab 2.6 lóerős motor működik. Munká­jáért ezüst érmet nyert. Az Agyagipari Szöv.-nek igazg. tagja. A világháború­ban br. v. é.-el tüntették ki hősiességéért. Neje: Zaka Eszter, a háború alatt ki­váló eredménnyel vezette férje üzemét. Tóth Kovács Imre Tóth Ferenc P. Tóth Imre, csizmadia és papucsos mester. Lindenfeld telep. Szül. 1893-ban Hmvhelyen, felszab. 1910-ben ugyanott. 1917-ben lett önálló. Dicsérő oklevelet nyert. Neje: Dobsa Piroska. Tóth Imre, cipész. Szoboszlai u. 23a. Szül. 1901-ben Hmvhelyen, félsz. 1918- ban ugyanott. Önálló műhelyét 1923-ban nyitotta. Elvégezte a szaktanfolyamot. Egy segédet foglalkoztat. Neje: Faragó Teréz. Tóth János, papucsos. Gyulai u. 23. Szül. 1895-ben Hmvhelyen, félsz. 1911^- ben ugyanott. Műhelyét 1920-ban nyi­totta meg. A világháborúban az orosfc fronton küzdött. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Neje: Égető Julianna. Gy. Tóth János, fodrász és borbély. Klauzál u. 40a. Szül. 1895-ben Hmvhe­lyen, félsz. 1914-ben. Budapesten három évig gyarapította ismereteit, végül 1919- ben önálló lett. Az orosz és olasz fron­tokon harcolt és végigverekedte a hábo­rút. Neje: Marosi Eszter. Tóth Kovács Imre, hentes és mészáros mester. Andrássy út 16. Tel. 243. Szül. 1892-ben Sámson községben, felszaba­dult 1908-ban Hmvhelyen. Mint segéd Szegeden és a helybeli mestereknél gya­korolta szakmáját. 1924-ben önállósí­totta magát. Motorral felszerelt műhe­lyében 1 segédet és 2 tanulót foglalkoz­tat. Vezetőség tagja a Munkás T. E.-nek. A világháborút végigküzdötte, egyszer megsebesült. Neje: Kecskés Róza. Tóth Kovács János, képesített kőmíves mester. Kisfaludy u. 30. Szül. 1883-ban Hmvhelyen, felszab. 1900-ban ugyanott. 1921-ben lett önállló. Résztvett a szegedi nagy állomás építésében. Mint tanonc díjat nyert. A világháborúban a szerb, orosz, olasz és francia frontokon teljesí­tett szolgálatot. Kit.: Br. v. é. és K. cs. k. Neje: Katona Emilia. Tóth Lajos, bádogos. Balassa u. 20. Szül. 1883-ban Hmvhelyen, félsz. 1925- ben. Önálló műhelyét 1926-ban nyitotta meg. Főként edények és csövek készíté­sével és javításával foglalkozik. A világ­háborúban Przemyslnél orosz fogságba jutott, honnan 1919-ben került haza. 1923-ban nőül vette Borsos Zsófiát. Tóth Lajos, papucsos. Csomorkányi u. 33. Szül. 1896-ban Hmvhelyen, felszab. 1913-ban. Több vidéki városban prakti­zált és 1921-ben saját erejéből megindí­totta üzemét. 1915—18-ban az olasz fronton teljesített szolgálatot. Kit.: Nagy és kis ez. v. é., br. v. é., K. cs. k. Neje: Kiss Teréz. Tóth Lajos, kovács. Nap u. 6. Tóth Lajosné, szül. Kormány Mária, sütő, Gomb u. 6. 1925-ben képesítő szak- vizsgálatát letette és még abban az év­ben önállósította magát. Hmvhelyi szü­letésű. Tóth Mihály, asztalos. Pálffy u. 33. Szül. 1900-ban Zomborban. Nagybecske- reken szabadult fel 1916-ban. Dolgozott a Bánátban és Magyarország nagyobb városaiban. Műhelyét 1922-ben nyitotta meg. Az olasz fronton harcolt és meg­sebesült. Neje: Olasz Katalin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom