A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
167 Szilaj Imre, kömíves. Korona u. 4. sz. Iparoscsaládból származik. Szül. 1891- ben Hmvhelyen, ahol fel is szabadult 1910-ben. Budapest, Gyöngyös és Szeged városok nagyobb vállalatainál dolgozott; majd 1927-ben önállósította magát. 1918- ig katona volt és harcolt a szerb, orosz, román és olasz fronton. Kétszer megsebesült. Kit.: Kis ez. v. é, br. v. é. Neje: Balogh Julianna. Szimonov György, sütő, Malom u. 4. Szül. Monasztirban (Macedónia) 1876- ban. Hazájában szabadult fel 1892-ben és mint segéd dolgozott Szófiában, ahol két évig önálló sütödéje is volt. Jelenlegi műhelyét 1911-ben alapította. Kiállított munkáját Szegeden kitüntették. 1917— 18-ban katona volt, egyszer meg is se- besült.Neje: Pável Mária. Özv. Szinger Andorné, Nemzeti Szálloda tulajdonosa. Andrássy u. 12. Férje halála után, 1929-ben vette át az üzlet vezetését. 16 alkalmazottja van. Az üzlet vezetésében fia, Szinger István segédkezik. _ Szirbik János molnármester, Tanya 1160. Szolga Gyula, műasztalos. Andrássy u. 17. Szül. Szászvárosban 1884-ben, ott is szabadult fel 1899-ben. Mint segéd dolgozott Budapesten, Békésgyulán, Kolozsvárott. Átlag 15 segéddel dolgozik. Ipari kiállításokon többszörösen kitüntetett mester. (Pécs, Szentes, Hmvhely). A világháborút végigküzdve, harcolt különböző frontokon. Neje: Kovács Julianna. Szőke Ernő, szabó. Kölcsey u. 56a. sz. Üzemét saját erejéből 1924-ben alapította. Szül. Hmvhelyen 1896-ban, félsz. 1915-ben. 1914-ben bevonult, lent küzdött az olasz fronton, fogságba került és 1919-ig olasz hadifogoly. Neje: Szől- lősy Margit. Szőke Imre, ács. Józsa u. 11. Született 1901-ben Hmvhelyen, ahol 1918-ban szabadult fel. Szegeden és Miskolcon dolgozott mint segéd. 1926-ban alapított üzemében két segéddel dolgozik. Szakoszt. jegyző és ipt. elüljárósági tag. Szőke István, szabó. Hódi Pál u. 1. Budapesten, Nagyváradon praktizált mint segéd, miután 1906-ban felszabadult Hmvhelyen, ahol 1889-ben született. Egy segéddel működő úri szabóságát 1920-ban alapította. A világháborút vé- gigküzdötte. Harcolt az orosz és olasz fronton és egyszer megsebesült. Neje: Tanninger Veronika. Szőke János, ács. Nádor u. 16. Foglalkozik hídépítéssel is. Szül. 1877-ben felszabadult 1913-ban. Ismereteinek gyarapítása végett, dolgozott Bécs, Szeged, Szatmár és Temesvár jelentősebb vállalatainál. 1916-ig a szerb és orosz fronton küzdött. 1916-ban elfogták az oroszok, akiknél két évig volt fogságban. Neje: Fejős Mária. Szőke Imre Szőllősi Imre Szőke Sándor, szíjgyártó, Nyizsnyai u. 12. Szül. 1892-ben Hmvhelyen. Prze- mysl bevételével orosz hadifogságba került, ahol 3 évet töltött. 1918-ban kezdte el önállóan művelni iparát, amelyet Csongrádon tanult ki 1908-ban. Mint segéd dolgozott Budapesten és vidéken. Szőllősi Imre, szabómester. Gyulai u. 11. Szül. 1886-ban Hmvhelyen, felszab. 1902-ben ugyanott, ahol a leggyorsabbnak elismert munkás volt mindig. 1910-ben nyitotta meg magyar szabóságát. Ütemében vele dolgozik Imre fia. A világháborúban megsebesült, majd olasz fogságba került. Kit.: II. o. ez. v. é. és br. v. é. Neje: Török Teréz. Szőllősy János, szabó és szabász. Csáky u. 18. Szül. 1878-ban Hmvhelyen, felszab. 1896-ban. Saját erejéből küzSzőllősy János Szűcs Imre dötte fel magát. Bécsben elvégezte a szabászati akadémiát 1904-ben. Szabóságát 1907-ben alapította. Ezt megelőzőleg dolgozott Budapesten, Bécsben, Nagyváradon. 1915—19 között katonai szolgálatot teljesített. Szűcs Albert, papucsos. Dr. Soós István ' u. 45. szám.
