A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
164 technológiai iskolát végezte Budapesten 1884-ben és 1909 óta az ált. iparostanonc- iskolánál szakelőadó. Tíz évig dolgozott Szabó Sándor Szabó Sándor mint segéd és 1894-ben megalapította szabóságát. Munkáját többször kitüntették ipari kiállításokon bronzéremmel és 1904-ben a hmvhelyi iparkiállításon arany oklevéllel. Az iparostársadalom egyik vezető tagja, aki 25 évig volt ipt. választmányi tag, volt elülj, jegyző, szakoszt., valamint ip. hitelszöv. alelnök. 1916—18-ig katonai szolgálatot teljesített. Neje: Barcsa Rozália. Szabó Sándor, géplakatos. Lenke u. 2. Szül. 1854-ben Hmvhelyen. Műhelyét 1882-ben nyitotta meg. Főként tűzhelyeket készít. Része volt a Laktanya és Központi kávéház felszerelésében. Műhelyében kb. 40—60 tanonc szabadult fel. Az Ipt. szakosztályának vezető tagja volt. Neje: Bácsik Lidia. Szabó Sándor, géplakatos. Nyár u. 38. Szül. 1897-ben Hmvhelyen, felszab. 1914- ben ugyanott. Budapesten a Szkesfőv. Szabó Sándor Szalóki István Közi. Rt.-nál 9 évig dolgozott. 1923-ban önállósította magát. Egy darab 3 lóerős motorral berendezett üzemében szerszámgépek és motorok javításával és öngyújtók készítésével foglalkozik. Neje: Kovács Rozália. Szabó Sándor, építőmester. Dr. Soós István u. 19. Szül. 1878-ban Hmvhelyen. Tanulmányait Hmvhelyen végezte, majd a felsőipariskolának volt növendéke. Budapesten 1909-ben szerezte meg oklevelét. Vállalatát 1924-ben alapította. A kutasi ref. templom, városi bérpalota nevezetesebb alkotásai. Tevékeny részt vesz az ipart, életében mint a számv. biz. elnöke és Ipt. alelnöke. Törvényhat. biz. tag. 1915—1918-ig katonai szolgálatot tel jesített. Neje: Olasz Mariska. Szakács István, szabó mester. Zsoldos u. 10. Szül. 1876-ban Nagyváradon, felszab. ugyanitt 1893-ban. Budapesten és hosszabb ideig a jónevű Konstantin cégnél Hmvhelyen működött mint segéd. 1906-ban önállósította magát. Tagja az Ipt. tanoncvizsg. biz.-nak. Neje: Zádory Júlia. Szakáts János, hentes és mészáros m. Rothermere u. 6. Tel. 146. Szül. 1869- ben Nagyváradon, felszab. 1886-ban. 1893-ban nyitotta meg saját házában üzemét. Gyártmányait saját teherautóján szállítja. A Szegedi Keresk. és Ipark. az üzem 42 éves évfordulója alkalmával elismerő oklevéllel tüntette ki. Két évig alelnöke volt az Ipt.-nek. Jelenleg örökös elnöke a szakoszt.-nak. A városi törvényhatóságnak 16 évig volt tagja. A világháborúban az olasz harctéren két évig teljesített szolgálatot. Szóig, érdem- kereszttel lett kitüntetve. Neje: Czirok Lidia. Szalai Antal, kőmíves, Halász u. 14. Szül. 1891-ben Hmvhelyen, felszab. 1908- ban ugyanott. Majd mint segéd több vidéki városban dolgozott, amíg 1927-ben megszerezve képesítését, önállósította magát. A harctéren 1918-ig küzdött és a kis ez. v. é., br. v. é. és a K. cs.-k.-el lett kitüntetve. Neje: Koncz Jusztina. Szalai Lajos, asztalos mester. Vidac& u. 14. Szül. 1893-ban Hmvhelyen, félsz. 1910-ben ugyanott. Budapesten, Győrött (vagóngyár), Kiskunfélegyházán gyarapította mint segéd szaktudását. 1920-ban önálló műhelyt nyitott. A tanonckiállí- táson első díjat nyert. Az Ipt. asztalos- szakoszt.-nak vál. tagja. Végigküzdötte a világháborút. Kit.: II. o. ez. v. é., kétszer br. v. é. Egyszer megsebesült. Neje Lukács Zsófia. Szalóki István, szabó. Nyárfa u. 44. Saját erejéből felküzdve magát, 1914-ben megalapította üzemét. Szül. Makón 1880- ban, ott is szabadult fel 1897-ben. Dolgozott mint segéd Budapesten és vidéken nagyobb mestereknél. Az összeomlásig katona volt. Az orosz fronton küzdött. 75%-os hadirokkant. Neje: Tóth Mária. Szántó Béla, kefe- és ecsetkészítő. Hunyadi u. 4. Szül. 1893-ban Cegléden.
