A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
mel és az orsz. ipt. elismerő okl.-el tüntették ki munkáját. 1915—1919-ig az olasz fronton harcolt. Neje: Kramer Klári. Springer Jenő, műszerész, gróf Bethlen u. 28. Miskolc, Budapest és Németország nagyobb városaiban dolgozott mint segéd és először Sátoraljaújhelyen nyitott önálló üzletet. Hódmezővásárhelyen 1928- ban kezdett el önállóan dolgozni. 1906- ban szabadult fel szülővárosában Hmvhe- lyen, ahol 1891-ben született. A világháborút mint tengerész küzdötte végig. Kitüntetése: kis ez. v. é. Neje: Scháffer Erzsébet. Stricz János, szűcsmester, Andrássy út 22. 1919-ben önálló lett, ezt megelőzőleg dolgozott a következő nagy városokban: Budapest, Berlin, Drezda, Hamburg, München, Lipcse és Páris. 1888-ban született Békéscsabán és ott is szabadult fel 1903-ban. Volt szakoszt. elnök és előljárósági tag, a H. M. T. E.-nek ügyvezető igazgatója. Másfél évig volt a harctéren, ahol a következő kitüntetéseket kapta: Kis ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k.-et. Neje: Román Zsófia. Suhajda Gyula, cipész m., Pálfy u. 21. 1895-ben Hmvhelyen született, felszab. ugyanott 1910-ben. 13 évig dolgozott mint segéd Budapest és a vidék jobb “mestereinél. 1923-ban orosz hadifogságból való visszatérése után lett önálló. 1916-ban esett orosz fogságba. Neje: Orbán Teréz. Suhajik Gyula, cipész m., Pálfy u. 21. József út 43. A helyi iparos társadalomnak egyik jelentős tagja, aki ipt.-i elöljáró, szakoszt. elnök és vizsg. biz. elnök. Kalapkészítéssel és eladással foglalkozó üzemét 1904-ben vette át atyjától. A céget családja 1853-ban alapította. 1868- ban született és 1886-ban szabadult fel Hmvhelyen. 1915—1918-ig katonai szolgálatot teljesített. Suhajik Zoltán, cipész és csizmadia m., Révai u. 1. Született 1890-ben és felszabadult 1905-ben Hmvhelyen. 13 évig dolgozott Budapesten és a vidéken elsőrangú mestereknél. 1918-ban megalapította vállalatát. A világháborúban a szerb és orosz fronton harcolt, ott elfogták az oroszok és 44 hónapig volt hadifogoly. Neje: Fajfrik Rozália. Sulyok János, csizmadiamester, Klauzál u. 74. Szül. 1905-ben Hmvhelyen, szab. 1924-ben ugyanitt. Mint segéd Békésgyulán dolgozott. Vizsgázott fűtő. 1927-ben önállósította magát. Mint ta- nonc kitüntetést nyert. Neje: Tóth Erzsébet. Süli Ádám, cipész m., Hódi Pál u. 161 Süli Ágoston, ács m., Nyárfa u. 26. 1879-ben született Hmvhelyen, felszab. ugyanott 1895-ben. 15 évig dolgozott mint segéd Budapesten és az ország nagyobb vidéki városaiban. Saját erejéből felküzdve magát, 1910-ben önállóvá lett. A háború kezdetétől fogva végig katona volt a szerb és orosz frontokon és 1918- ban megsebesült. Kitüntetése: K. cs.-k. Süli A. János, k. ács m., Észak u. 74. 1929-ben szerezte meg Szegeden képesítő oklevelét, de már 1905-től kezdve önálló volt. Szaktudását gyarapította főleg budapesti tartózkodása alatt. Felszabadult 1892-ben Hmvhelyen, ahol 1876-ban született. 37 hónapot töltött a fronton. Kitüntetései: K. cs.-k., kis ez. v. é., br. v. é. (kétszer), 50 éves jub. é. Neje: Kenéz Terézia. Solty Vilmos Süli A. János Süli János, úri szabó, Klauzál u. 5. 1913-ban Sövényházán született 1894-ben Üzemét saját maga alapította 1919-ben. Az úriszabóságot Hmvhelyen tanulta ki 1913-ban. A fronton 22 hónapot töltött, ahol kétszer megsebesült. Neje: Ménes; Irénke. Süli Lajos Süliné Borsi Mária Süli Lajos k. kőműves m. Rákóczi u. 70a 1924-ben, miután Szegeden megszerezte képesítő oklevelét, önállósította magát. Budapesten éveken át dolgozott mint segéd. Felszabadult 1914-ben Hmvhelyen, ahol 1898-ban született. Több építkezést vezetett, mint főpallér. Neje: Borsi Mária, aki fenti cím alatt képesített női llv
