A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
157 sütöde tulajdonos, Kinizsi u. 17. Iparát özvegyi jogon folytatja. A sütödét 1860- ban alapította apósa, akitől 1882-ben férje vette át. Ennek 1918-ban bekövetkezett halála után ő vezette tovább a Vállalatot. Reisz Dezső', üveges, Andrássy u. 22. 1896-ban Hmvhelyen született, felszab. ugyanott 1920-ban, amikor átvette az 1880-ban nagyapja Heller Ignácz által alapított üveges boltját. Neje: Imre Júlia. Risák Géza, asztalosmester, dr. Soós István u. 59. Szül. Szegeden 1904-ben, szab. Hmvhelyen 1922. Iparát mint segéd Szegeden, Kiskörösön és Miskolcon gyakorolta. 1929-ben önállósította magát, műhelyében főként épület asztalos munkák készülnek. Rácz Ferenc Reisz Dezső Risztov Ángyéi, sütő m., Bethlen u. 28. Macedóniában 1885-ben született. Kenyérsütéssel foglalkozó üzletét 1921-ben alapította. Iparát 1917-ben Hódmezővásárhelyen tanulta ki. Bolgár eredetű, aki magyar fogságba jutott, mert a szer- bekhez hívták be. Szakoszt. tag. Neje: Nagy Etel. Risák Géza Risztov Ángyéi Rosenfeld Izsó, bőröndös mester, Deák Ferenc u. 1. Varjason 1897-ben született, Aradon 1913-ban lett segéd. Mint ilyen Budapesten és Temesvárott dolgozott. 1922-ben alapította üzletét, melyben 1 segédet, 3 tanulót és 2 munkásnőt tart. A helyi kiállításon kiváló munkájáért arany érmet kapott. A munkás testedző egylet volt pénztárnoka. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Br. v. érme és K. cs.-k.-je van. Neje: Spitzer Hajnalka. Rostás Ferenc, papucsos, Szent István u. 32. Született 1882-ben Hmvhelyen, ahol mesterségét kitanulva, 1898-ban felszabadult. Dolgozott mint segéd Szegeden. 1908-ban nyitotta meg üzemét. Munkáját 1925-ben arany éremmel, 1928- ban arany oklevéllel tüntették ki. Ipt. elöljáró és szakoszt. elnök. 1915-ben az orosz fronton küzdött. Neje: Király Erzsébet. Rózsa Imre, épület- és bútorasztalos mester, Széchenyi u. 18. Szül. 1901-ben Hmvhelyen, szab. 1926-ban ugyanitt. A sikerült tanoncmunkáért dicsérő okl-el tüntették ki. 1929-ben önállósította magát. Szolgált a nemzeti hadseregben. 1929-ben feleségül vette Dezső Idát. Rostás István, papucsos, Szivárvány u. 3. 1894-ben lett önálló mester, miután 1888-ban felszabadult Hmvhelyen, ahol 1870-ben született. Szakoszt. vál. tag. 1916—1918 közötti években az orosz, fronton teljesített szolgálatot. Neje: Borsi Veronka. Rostás János, szoba-, címfestő- és mázoló mester, Damjanich u. 23. Szül. 1896- ban Hmvhelyen, szab. ugyanitt 1915-ben. Az ország nagyobb városaiban töltötte segédéveit, 1926-ban önállósította magát. Mint tanonc elismerő okl-el lett kitüntetve. A világháborúban az olasz fronton 1917-ben súlyosan megsebesült és 50%-os rokkantsággal tért haza. Neje: Olasz Eszter. Rostás Károly, géplakatos. Rostás Sándor, műbútorasztalos, Kál- lay u. 33. 1896-ban Hmvhelyen született, iparát 1912-ben tanulta ki Hmvhelyen. Ismeretei gyarapítása végett dolgozott Budapesten. 1923-ban alapította bútor készítéssel foglalkozó üzemét. 1916-ban bevonult, 5 hónapig volt az olasz fronRosenfeld Izsó Rostás János
