A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

hajtóerőt. 3—4 segéddel dolgozik. Részt vett a városi bérház, strandfürdő és ál­latforgalmi telep munkálataiban. A vi­lágháborúban K. cs.-k.-el lett kitüntetve. Neje: Kóti Rozália. Petrik és Zsemberi, hentesmesterek, Deák Ferenc u. 1. Pikali János, fodrász, Lázár u. 2. Hmvhelyen született 1880-ban, felszaba­dult ugyanott 1898-ban. Szentesen, Gyön­gyösön praktizált. 1904-ben alapította szalonját. Mester és tanonc vizsg. biz. alelnöke, Ip. egylet pénztámoka. 1915- ben katona volt. Neje: Nagy Jusztina. Pillinger Jakab, borbély és fodrász, Királyszék út 46. Békésgyulán született 1887-ben, 1903-ban szabadult fel szülő­városában. Dolgozott sokáig Aradon. Először 1910-ben, másodszor 1920-ban lett önálló. 1914-ben a harctérre vonult és 37 hónapig orosz hadifogságban síny­lődött. Neje: Rostás Erzsiké. Pintér Lajosné szül. Petri Ágnes, pap­lankészítő mester, Jókai u. 115. Szül. Hmvhelyen, ugyanitt tanulta iparát. 1927 óta önálló. Férje gazdálkodó, gyermeke Lukács Sándor kőműves segéd. Pintér Mózes, takácsmester, Damja­nich u. 64. Szül. 1855-ben Hmvhelyen, szab. atyja műhelyében 1873-ban. A szak­mát szülővárosa mesterénél tanulta. 1885-ben önállósította magát. Plohn József, a Plohn József fényké­pészeti cég beltagja, társtulajdonos Ba­logh Dezső, Andrássy u. 10. Szül. Makón 1869-ben, szab. atyjánál, Plohn Illésnél 1884-ben. Két évig működött Budapesten Koller tanár műtermében. 1887-ben vette át atyjától a már húsz éves műtermet. Ipari tevékenysége mellett 40 éve folytat néprajzi kutatásokat. Eddig megjelent „Képek a Nagy-Magyar-Alföld népéle­téből” c. munkájának első része. A mil- leneumi kiállításon I-ső díjat és nagy érmet nyert. A belföld és külföld számos kiállításán kapott kitüntetést. Műtermé­ben hazánk kiváló fesőtművészei, u. m. László Fülöp, Iványi Grünwald Béla, Bi­hari Sándor stb. dolgoztak. Az Ipt. szak­oszt. elnöke. Neje: Hien Fanni. Polgár Sámuel, Pátria cipőgyár tulaj­donosa, Szt. János tér 1. 1891-ben Kis- tályán született. Női és férfi cipők ké­szítésével foglalkozó gyártelepét 1928- ban alapította. A vállalatnál 20—40-ig váltakozik az alkalmazottak száma. A világháborúban résztvett. Polyákovich Antalné, paplankészítő, Könyves u. 5. Hmvhelyen született. Ipa­rát Orosházán tanulta ki 1926-ban. Még abban az évben megalapította villamos motorerőre berendezett üzemét. Munká­ját arany oki.-el tüntették ki. Vizsg. biz. tagja. 1921-ben ment férjhez. Popián István, kőműves m., Almásy m 1. 1878-ban Sajtényban született, felsza­badult ugyanott 1894-ben. Dolgozott Makón és Nagylakon. 1907 óta önálló. 1928 óta füszerüzlete van saját házában. 1916—18 között katona volt. Neje: Sallay Mária. Polyákovics Antalné Porkoláb Ferenc Popián Istvánná, Sallay Erzsébet, Al­másy u. 1. Sütő. Szakvizsgázott mester, akinek 1922 óta van sütőipara. Porkoláb Ferenc, vendéglős, Kistópart ucca 2. Potári Ferencné, Fazekas Verőn, sütő, Tóalj u. Gorzsa tanya. Iparával 1921 óta foglalkozik, 1925-ben szakvizsgálatot tett, 1908-ban ment férjhez. ifj. Prónay Sándor Rácz János Prónay József, ártézikútfúró, Kistópart u. 22. Régi nemesi családból született 1867-ben Hmvhelyen. 1889-ben önálló mester lett, aki mint kútfúró és víz­vezetékszerelő működik azóta. Több mint 300 kutat fúrt. Ipt. elöljáró, szakosztályi elnök volt 4 évig. Neje: Török Rozália. Ifj. Prónay Sándor, épület- és gépla­katos, Könyves u. 16. Szül. 1905-ben Hmvhelyen, ugyanitt szab. Rostás gép­ipartelepén 1920-ban. Atyja P. Sándor kútfúró mester mellett és a helybeli rostagyárban segédeskedett. 1929-ben ön­állósította magát. Műhelyében 1 drb 1% HP elektromotor dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom