A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
80 Ha az említett illetmény (munkabér) kifizetése nem havonként, hanem bizonyos mennyiségű munka elvégzése után változó időközökben történik, akkor az egy-egy hónap tartama alatt kifizetett ilyen munkabérek együttes összegéből kell a megfelelő adótételt levonni. Ha valamely alkalmazott (munkás) ugyanabban a hónapban heti és havi munkabért kap, akkor a hónap folyamán kifizetett heti és havibérek együttes összege után a havi illetmények után járó adótételek szerint kell a kereseti adót kiszámítani és levonni. Kinek kell fizetni az alkalmazottak kereseti adóját? Az alkalmazottak kereseti adóját, az adóköteles jövedelemből, szavatosság mellett a munkaadó vonja le és szolgáltatja be a munkaadó üzletének illetékes helye szerinti község (város) pénztárába. Arranézve, hogy ki tekintendő munkaadónak és ki alkalmazottnak, a következők tartandók szem előtt: 1. munkaadónak tekintendő minden olyan természetes személy vagy jogi személy (vállalat, társulat, egysület, hatóság, erkölcsi közület stb.), aki, illetőleg amely pénzben vagy más javakban megállapított díjazásért szolgálati vagy munkabérviszonyban álló alkalmazottat tart; 2. alkalmazottnak tekintendő az olyan természetes személy, ki valamely munkaadónál pénzben vagy más javakban megállapított díjazásért akár előre meghatározott vagy bizonytalan időtartamra terjedő szolgálati vagy munkabérviszonyban áll. Ilyen viszonyban csakis természetes személy állhat, jogi személy azonban nem. Ilyenek a különböző elnevezésű állásban alkalmazott és szellemi, írásbeli, kezelői, felügyelői stb. teendőket végző tisztviselők, hivatalnokok, továbbá a különböző elnevezésű szolgálati vagy munkabérviszonyban álló és testi munkát (esetleg egyéb munkát is) végző munkások, cselédek vagy szolgák. Mi a munkaadó kötelessége az alkalmazottak kereseti adóját illetőleg? A munkaadó az adót az illetmény kifizetésével egyidejűleg vonja le az illetményből. Az a munkaadó, aki a kereseti adót az alkalmazott adóköteles jövedelméből szavatosság mellett köteles levonni és befizetni, tartozik az előírt adatokat beszolgáltatni, feljegyzéseket vezetni, az alkalmazottaktól levont adóról két példányban szerkesztendő illetmény-jegyzéket készíteni, az illetmény-jegyzék egyik példányával a levont adót beszolgáltatni, az illetmény-jegyzék másodpéldányát pedig — s az esetleg vezetendő egyéb feljegyzéseket — legalább két évig megőrizni és az ellenőrző községi (városi) közegnek bármikor felmutatni. A munkaadó köteles a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) : 1. az üzlet (üzem) vagy foglalkozás megkezdésének napját és az alkalmazott tisztviselők és munkások számát legkésőbb az üzlet (üzem) megkezdésétől számított 30 nap alatt elkülönítve bejelenteni; 2. az említett községi (városi) hatóság felhívására az abban kitűzött idő alatt a felhívásban megjelölt minden olyan adatot beszolgáltatni, amely valamelyik alkalmazott általános kereseti adójának helyes megállapítás céljából szükséges.
