A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
78 P-n felül P-ig az adó P-n felül P-ig az adó havi P havi P 1.160 1.200 40.— 1.900 2.000 110.— 1.200 1.240 42.— 2.000 2.100 120.— 1.240 1.280 44.— 2.100 2.200 132.— 1.280 1.320 48.— 2.200 2.300 144.— 1.320 1.360 52.— 2.300 2.400 156.— 1.360 1.400 56.— 2.400 2.500 168.— 1.400 1.440 60.— 2.500 2.600 180.— 1.440 1.500 64.— 2.600 2.800 200.— 1.500 1.560 68.— 2.800 3.000 224.— 1.560 1.620 72.— 1.620 1.680 78.— 3.000 pengőn felül minden megkezdett 200 pengő után az adó 15 pengő, s minden megkezdett 200 pengő teljes 200 pengőnek veendő. 1.680 1.740 84.— 1.740 1.800 90.— 1.800 1.900 100.— Abból a szempontból, hogy adott esetben a heti vagy pedig a havi járandóságokra vonatkozó adótételt kell-e alkalmazni, azt kell irányadónak venni, hogy a járandóság törvényben, szabályzatban, szerződésben, díj levélben vagy megállapodás szerint milyen időtartamra szóló összegekben van megállapítva és annak kifizetése milyen időközökben esedékes, nem pedig azt, hogy a járandóságok kifizetése ezzel a megállapítással szemben esetleg rövidebb vagy hosszabb időközökben történik. Ehhez képest az évi összegben megállapított és havi részletekben esedékes járandóságok után a havi összegekre vonatkozó adótételek szerint kell a kereseti adót fizetni. Ha valamely munkás a hétnek nem minden napján, hanem pl. csak 3 vagy 4 napig dolgozik és a hétnek csak erre a 3 vagy 4 napjára kap munkabért, akkor ez a munkabér egész heti munkabérnek veendő és az adótétel ennek megfelelően állapítandó meg. A munkabért azonban egész hétre kiegészíteni semmiesetre sem szabad. A nevelési járulékot az özvegynél mint természetes törvényes gyámnál az özvegyi nyugdíjjal össze kell vonni és az együttes összeg után kell az adótételt megállapítani, más gyámnál azonban a gyám nyugdíja és az árva nevelési járuléka nem vonható össze. Ha az adózó több helyről és pedig több szolgálatadótól vagy több munkaadótól kap szolgálati illetményt vagy munkabért, akkor ezeket az illetményeket (munkabéreket) megadóztatás céljából nem lehet összevonni, hanem azokat az egyes munkaadóknál külön-külön a megfelelő adótétellel kell megadóztatni, illetőleg minden egyes munkaadó a többi illetményekre való tekintet nélkül köteles az általa kifizetett illetményből az annak megfelelő adótétel szerint járó adóösszeget levonni. Az ugyanattól a munkaadótól ugyanarra a hónapra járó különböző elnevezésű és különböző jogcímen alapuló illetményeket össze kell vonni. Ha valaki az illetményét naponként kapja meg, vagy az illetménye napokra van megállapítva s azt hetenként kapja meg, az adót az egy hétre járó illetmény után megállanított tétel szerint, ha pedig félhavon- kint kapja meg, az adót az egy hónapra járó illetmény után megállapított tétel felével kell kiszámítani és levonni. Ha valamely munkás ugyanattól a munkaadótól ugyanarra a hétre kétféle munkabért, nevezetesen órabért vagy napibért és akkordmunkabért, vagy darabszám szerint megállapított munkabért kap, akkor ezt a
