A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
124 ugyanott. Nagykőrösön praktizált. 1922- ben atyjának 1872-ben alapított üzletét vette át. 1914-ben orosz hadifogságba került. Több mint 6 évig volt Szibériában. Neje: Tóth Julianna. Gaál Sándor, szabómester, György u. 19. Szül. 1894-ben Hmvhelyen, felszab. 1907-ben ugyanott. Műhelyét 1920-ban alapította. Főleg magyar szabósággal foglalkozik. Tanonckorában jeles munkáért kitüntetést nyert. A világháborút vé- giküzdötte. Kit.: Br. v. é. és K. cs.k. Neje: Kádár Margit. Ifj. Gál Sándor, csizmadia. Rózsa u. 2. Szül. 1884-ben Hmvhelyen, a szakmát atyjánál tanulta ki, 1909 óta önálló. Ipt. elöljáró, szakoszt. elnök. 1914—18 között katona, aki harcolt az orosz fronton, ahol meg is sebesült. Neje: Herczeg Mária. Galyas Károly, rádiókereskedő. And- rássy út 2a. Gábor Péter, kép. kőmíves mester. Kert ucca 7. Ifj. Gábor Péter, hentes mester. Jókai u. 13. Szül. 1899-ben Hmvhelyen, felszab. szülővárosában és Szegeden gyakorolta. 1918- ban ugyanott. Mint segéd iparát 1928-ban önállósította magát. Egy ta- noncot foglalkoztat. Gábor Rudolf, hentes és mészáros m. Bartóki u. 38. üzem Bánffy u. 1. Szül. 1900-ban Hmvhelyen, szab. atyjánál, Gábor Péternél. Szaktudását mint segéd budapesti és szegedi mestereknél gyarapította. 1929-ben nyitotta meg önálló üzemét. Két évet szolgált a nemzeti hadseregben. Garay János, tálas mester. Széchenyi u. 30. Szül. 1873-ban Hmvhelyen, felszab. 1896-ban ugyanott. Műhelyét 1926-ban alapította saját házában. Főként folyóedényeket készít. Az Agyagipari Szöv. ig. tagja. A háborúban 1915-től kezdve vett részt és hosszabb ideig orosz fogságban volt. Neje: Nagy Lidia. Gila Jenő, hegedű készítő. Kossuth tér. Szül. 1887-ben Mezőberényben. 1924-ben szakvizsgálatot tett a szegedi iparkamaránál s azóta önálló. Ipari kitüntetései: Hódmezővásárhely aranyérem (1925), Szentes nagy aranyérem (1927); Hm- vásárhely arany oklevél (1928). 1915ben vonult be és négyhavi frontszolgálat után orosz hadifogságba került, ahol 1919- ig maradt. Neje: Varga Ilona. Giovanini Arnold, cukrász. Kossuth tér. Szül. 1892-ben Füzesabonyban, felszab. 1910-ben Miskolcon. Dolgozott Budapesten, Bécsben, Veszprémben. 1912 óta önálló. A tanoncvizsgáztató bizotts. tagja. Neje: Zartler Anna. Gold István, ernyőkészítő. Tükör u. 10. Szül. 1896-ban Kiskunhalason, felszab. 1913- ban Kecskeméten. Dolgozott Budapesten. 1922 óta önálló. A vegyes szakoszt. alelnöke és a vizsg. bizotts. elnöke. 1914- ben bevonult és harcolt az orosz és olasz frontokon. 1915-ben megsebesült. 1916—18-ban orosz fogságban volt, 1918 novembertől 1920-ig olasz fogságba került. Neje: Bánfi Eszter. Giovanini Arnold Gombos Pál, úri és női fodrász. Szent Antal u. 1. Szül. 1892-ben Berettyóújfaluban, felszab. 1908-ban ugyanott. Dolgozott Budapesten és vidéken. Üzletét 1926-ban nyitotta meg. Szakosztályi titkár, 39 havi frontszolgálat után 1918- ban leszerelt. Kit.: Kis ez., bronz v. é., K. cs. k. Neje: Vajka Etelka. Gomorka Károly, csizmadia mester. . Jókai u. 105. Szül. 1884-ben Hmvhelyen, felszab. 1903-ban ugyanitt. 1910-ben önállósította magát. Mint tanonc két kitüntetést nyert. A világháborúban 1915- től végig szolgált. Kit.: Br. v. é. Neje: Tóth Júlia. Greguss Sándor, épület- és géplakatos. Sugár u. 9. Grosz Sándor, a közp. szálloda és kávéház bérlője. Gr. Csáky u. 3. Szül. 1879-ben Turjavágáson, felszab. 1900-ban Ungváron. 1929 óta önálló. 1914-ben bevonult és az orosz, román és olasz frontokon teljesített szolgálatot. Neje: Ta- káts Lujza. Grünfeld Jakab, bádogáru és permetezőgyár tulajdonosa. Mátyás u. 1. Szül. 1857-ben Érsemjén. Iparát Debrecen, Nyíregyháza, Budapest, Kolozsvár nagyobb üzemeiben sajátította el. Mostani telepét 1885-ben alapította. Gyártmányai az egész országban vevőre találnak. Ornament épületdíszítményeit ma is naponta szállítja az ország bádogos mesterei részére az évenként megjelenő képes árjegyzéke alapján. Kereskedők részére pedig szőlőpermetezőt, sárgaréz asztali lámpát, füstcsőrészeket stb, gyárt. Átlag 12 munkást és ugyanannyi tanon-
