A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
76 szesedési jutalék, egyezmény vagy darabszám szerint járó díj, napidíj, más egyéb a szolgálati viszonyból, illetőleg a hivatásszerű foglalkozásból eredő változó természetű járandóság; végül a nyug- és kegydíjak, nevelési járulékok, vagy más ilyen természetű nyugellátások, végkielégítések és nyugdíjmegváltások, amelyeket a szolgálatadó, nyug- és kegyellátási intézet, alap vagy alapítvány ad. A természetben (ellátásban, földhasználatban stb.) járó illetmények pénzbeli értéke a helyi viszonyoknak megfelelően számítandó ki. A szolgálati vagy munkabér járandóságoknak adókötelezettsége szempontjából közömbös az a körülmény, hogy vájjon a munkaadó előzetes kikötés alapján vagy pedig önként fizette-e ki a járandóságot. Eszerint pl. az önként adott beszerzési segély, jutalom stb. szintén adóköteles járandóság. A munkabérekből nincs levonásnak helye a munkához szükséges szerszámok vagy külön ruha beszerzése, kopása vagy pótlása címén, úgyszintén azon a címen sem, hogy az alkalmazottak a munkahelyen való megjelenésével kapcsolatban utazási (pl. vasúti, omnibusz stb.) költsége merül fel. Az alkalmazottnak járandóságát terhelő kereseti adót a munkaadó az alkalmazott járandóságából levonja és befizeti. Ezzel kettős kötelezettség hárul a munkaadóra, amennyiben egyrészt az adó beszedésére, másrészt a beszedett adó beszolgáltatására köteles. Az adó levonására megállapított ennek a kötelezettségnek az a célzata, hogy az adót mindenkor az alkalmazott viselje. Ha tehát a munkaadó nem vonja le az adót az alkalmazott illetményéből, hanem azt a sajátjából fizeti be s így az alkalmazott helyett magára vállalt kereseti adó összegével tulajdonképpen felemeli az alkalmazott járandóságát. A kereseti adót tehát ilyen esetben hozzá kell számítani a kifizetett illetményhez és a két összeg együttvéve szolgáltatja az adóalapot. A természetbeni járandóságok pénzbeli értékének kiszámításánál a helyi általános forgalmi értéket kell alapul venni. A természetbeni lakás tekintetében becslés útján kell eljárni, illetőleg a házadó szempontjából megállapított bérértéket kell számítani. A kereseti adó alapjába nem tartoznak a szolgálati és munkabérviszonyból származó azon járandóságok, amelyek meghatározott hivatali, illetőleg szolgálati kiadással (üzleti utazással) vannak egybekötve. Nem tartoznak továbbá a kereseti adó alapjába a betegségből vagy halálesetből kifolyólag kapott segélyek vagy járulékok, valamint 3. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatóságának és a felügyelőbizottságának tagjait, továbbá a választmányi tagokat és a napibiztosokat, továbbá felszámolás esetében a felszámolóbizottság tagjait, ebben a minőségükben bármilyen elnevezés alatt megillető javadalmazás, amely tantiemadó alá tartozik. Mennyi az alkalmazottak kereseti adója? Az alkalmazottak kereseti adójának tételei a következők: 1. Ha a jövedelem hetenkint 20 pengőt meghalad:
