A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
104 ugyanott 1887-ben szab. fel. Szaktudását Ipolyságon, Vácon és Budapesten fejlesztette. Közel 40 évig volt segéd a szakmában. 1925 óta űzi önállóan az ipart. Neje: Kraian Mária. Ruzicska János, sütő m., gr. Apponyi A. u. 27. Sági Gábor, szabó m., Adria ucca 36. 1902-ben Óbecsén szül., 1918-ban Pestújhelyen szab. fel. 1928-ig volt segéd, mikor is önállósította magát. 1919-ben megnősült, nőül véve Kun Emiliát, kitől két fiúgyermeke van. Sáska István, korcsmáros, Körvasútsor 17. Budapesten 1877-ben szül. Eredetileg a hentes ipart tanulta, melyben 1894-ben szabadult fel. 1902-től hadbavo- nulásáig önálló volt az iparban. 1916-ban tért át mai szakmájára, melyben elismerten elsőrendű szakember. Részt vett a háborúban. Neje: Tréfás Rozália. Silberstein Salamon, szabó m., János u. 19. Oroszországban Sorovocon 1882- ben szül., 1896-ban szab. Odesszán, Ja- roslavon és Budapesten praktizált. 1918- ban alapította műhelyét, melyben egy tanulóval dolgozik. Neje: Triedenthal Dóra. Skolnik László, cipész m., Andrássy Gy. u. 77. A milleneum évében szül., a világháború kitörésének évében szab. fel. Segéd a fővárosban volt. 1922-ben alapította műhelyét, melyben egy segéddel dolgozik. 1916—18-ig az orosz és olasz frontokon harcolt és olasz hadifogságba esett. Kit.: k. ez. és br. v. é. és K. cs.-k. 4 nyelven beszél. Neje: Bakk Julianna. Sági Gábor Staudt Ferenc Staudt Ferenc, oki. kőműves m., Be- zilla u. 43. (Saját ház). Szül. 1877-ben Székesfehérvárott, szab. 1896-ban Budapesten. Jeles fővárosi szakembereknél praktizált. 1910-ben önállósította magát. 1912-ben felsőépítőipariskolát végzett. A helyi róm. kath. templom és még számos köz- és magánépítkezés dicséri tudását. Közéleti téren is intenzív szerepet visz. Ipt. elölj, tag, közs. képv. test. tag, a község bírája volt hosszú éveken keresztül stb. A háborúból mint 35%-os rokkant jött haza. Neje: Lakits Anna. Staub József, szabó m., Tátra u. 12. Steiner József, korcsmáros, Ilona u. 20. Stranszky Rezső', kőműves m., gr. Apponyi u. 12. Stummer Károly, asztalos m., Hadik u. 8. Szül. Kunszigeten 1872-ben, szab. 1890- ben Győrben. Győri, szombathelyi, nagy- kanizsai, körmendi és budapesti mesterek keze alatt dolgozott mint segéd. 1923- ban alapította meg műhelyét. Végigküz- dötte a háborút. Neje: Matán Mária. Szabó Géza, hentes m., Bosnyák u. 41. (Saját ház). Budapesten 1877-ben szül., 1896-ban szab. 22 évig dolgozott a Reisz cégnél 1920-ban nyitotta székét. Két nyelvet beszél. Háború alatt a szerb és orosz fronton harcolt, egyszer meg is sebesült. Neje: Gödön Zsuzsánna. özv. Szabó Gyuláné, vendéglős, Báthory Gy. u. 65. Szarka Dezsőné, sütő m., Báthory u. 45. Szász István Sztanek Jenő Szász István, lakatos m., Molnár u. 23. 1859-ben szül., Grácson 1877-ben szab. 30 évig dolgozott Budapest, Szombathely, Grác. Wien és Trieszt nagy vállalatainál. 1923-ban alapította műhelyét. A szombathelyi pénzügyőri palota, gr. Szapáry kastély, üzletvezetőség, vili. telep, evang. templom, ref. templom, megyeháza és a kir. var páncélszoba képezik nevezetesebb munkáit. Segéd korában arany érmet nyert, majd a soproni kamara külföldi tanulmányútra küldte. Ipt. elölj, tag és tanoncvizsg. biz. tag. Neje: Bokor Lujza. Szonda Sándor, fodrász m., Andrássy u. 77. Mezőtúron 1896-ban szül., 1912-ben szab. Jeles mestereknél praktizált és 9 évig üzletvezető volt. Mezőtúron 1920-ban majd Pestújhelyen 1929-ben nyitott önálló üzletet. Részt vett a háborúban és olasz hadifogságba jutott. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Szőke Sándor, vendéglős, Bank u. 10. Sztanek Jenő, asztalos m., Serényi J. u. 31. Gyöngyösön 1883-ban szül. és 18
