A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
97 Vörös József, sütő m. Wesselényi u. 14. Szül. 1895-ben Budapesten, felszab. 1911-ben ugyanott. Tíz éves segédeske- dése alatt 1 évig a Budapesti Községi Kenyérgyárban mint vezető segéd, majd mint felelős vezető működött. 1921-ben alapította önálló műhelyét, melyben, fehér- és finomsütemény és házikenyérsütéssel foglalkozik. Az Ipt. elülj, tagja és a szakcsoport elnöke. A világháborút vé- gigküzdötte. Kétszer megsebesült. Kit.: Vasker. v. é. Neje: Tóth Ágota. Weimann Zoltánná, szül. Eipl Anna, női szabó m. Szül. Budapesten, felszab. 1924-ben Rákospalotán. Ugyanezen a két helyen gyarapította mint segéd szaktudását. Önálló műhelyét 1928-ban nyitotta meg, amelyben az összes szakmába vágó munkákat készíti. Egy tanulót alkalmaz. Férjével 1928-ban kelt egybe. Willner Béla Weisz Miksa, bádogos és szerelő mester. Batthyányi u. 16. Szül. 1875-ben Vörösegyházán, felszabadult Újpesten. Segédévei alatt Bécs, Berlin és Belgrád- ban folytatott hároméves tanulmányutat, majd az ország nagy városaiban működött. Önálló üzemét 1900-ban alapította. Rákospalotán a város sok jelentős épületén végezte a szakmunkákat. A komáromi és budapesti ferencvárosi vasútállomások szakmájába vágó munkája is nála készült. Jelenleg egy segédet és két tanoncot foglalkoztat. Az Ipt. elülj, tagja, elnöke a szakoszt.-nak. A világháborúban a szerb fronton kétszer megsebesült. Neje: Herzog Ilona. László fia, akinek érettségije van, üzemének vezetésében segédkezik. Weiss Samu, úri szabó m. Imre u. 114. Wilheim Sándor, épület és díszműbá- dogos m. Horthy Miklós út 13. (Saját ház.) Szül. 1885-ben Nagysarlón, felszab. 1903-ban Rákospalotán, atyja műhelyében. Ugyancsak atyjánál működött mint segéd. 1914-ben önállósította magát. Igen sok rákospalotai épület bádogosmunkáit ő végezte. A világháborúban az orosz fronton harcolt. 1920-ban nősült. Neje: Rosenfeld Elza. Willner Béla, szabó m., Imre ucca 75. Szül. 1879-ben Budapesten, felszab. 1896- ban ugyanott. Segédéveit szintén a fővárosban töltötte. 1920-ban önállósította magát. Műhelyében az összes szakmába vágó munkát príma kivitelben végzi. A világháború alatt a szerb és olasz frontokon küzdött. Neje: Varga Franciska. Wimmer László, úri és női cipész m. Zápolya u. 73. Szül. 1905-ben Mélykúton, felszab. 1920-ban Rákosszentmihályon. Mint segéd Budapest és Székesfehérvár nevesebb mestereinél tett szert bő szakismeretekre, míg 1928-ban saját erejéből önálló műhelyt nyitott. A budapesti cipészipartestület által rendezett szakraj zkiállításon kiváló munkájáért arany- és bronzérmet nyert. 1925-ben Budapest székesfőváros díszoklevéllel tüntette ki. Atyja, néhai W. Antal 1917-ben hősi halált halt az orosz harctéren. Zala István, műszerész m. Temesvári út 1. szám. Zubányi Miklós, műszerész és autószerelő m. Zöldfa u. 16. Zsabinszky Nándor, építő m. Eötvös u. 172. szám. PESTÚJHELY. Alkovitz Nándor, bádogos m. Hadik J. u. 8. Tel. 907-56. Szül. 1884-ben Kaposváron, felszab. 1900-ban. Segéd volt azután szabadulási helyén, Budapesten, Pécsett és Dunaföldváron, 1907-ben So- mogyvisnyón, 1921-ben pedig Pestújhelyen létesített önálló vállalatot. Nevéhez fűződik a pestújhelyi kath. templom, a polgári iskola és még számos nagyarányú szakmai munka. A tanoncvizsg. biz. tagja. 42 hónapig volt az orosz és olasz frontokon. Neje: Galizenstein Róza. Ambrus Endre, mészáros és hentes m. Andrássy út 68—70. Andreé Ferenc Andreé Ferenc, lakatos m. Andrássy út 55. Szül. 1900-ban Budapesten, szab. 17 éves korában a Mezőgazd. Gépgyárban. Szaktudását a Máv-nál, a Repülő7v
