A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

Pozsár János, hentes és mészáros m. Horthy Miklós út 20. (Saját ház.) Szül. 1881-ben Párkányon, felszab. 1898-ban Dunaalmáson. A fővárosban és több vi­déki városban szerezte meg segédi gya­korlatát és 1914-ben lett önálló. Műhe­lyében 1 inassal dolgozik. A világhábo­rúban 15 havi frontszolgálat után orosz hadifogságba került, amelyből három év után szabadult meg. Neje: Ruth Teréz. Pozsár János Putz Gyula, borbély és fodrász mes­ter. Dessewffy u. 160. Szül. Vácszent- lászlón 1900-ban, felszab. Nyitrán 1916- ban. Segédévei alatt megfordult az or­szág több városában. Az 1928-ban meg­nyitott műhelyét a modern követelmé­nyeknek megfelelően rendezte be. Szol­gált a m. kir. folyamőrségnél. Rabnecz Károly, bútorasztalos mester. Tompa Mihály u. 54. (Saját ház.) Szül. 1887-ben Tass községben, felszab. 1902- ben Újpesten. Mint segéd Újpest és Bu­dapest műhelyeiben, továbbá Szerbiában bővítette szaktudását. Műhelyét 1910-ben alapította saját erejéből. Üzemében 1 se­géd és egy tanonc közreműködésével ké­szülnek szép kivitelű asztalosmunkái. A tanoncvizsg. biz. tagja. A háborúban 8 hónapig teljesített frontszolgálatot, majd három és fél évig orosz fogságban síny­lődött. Neje: Cseh Mária. Rausch Ferenc, épületasztalos mester. Szász Károly u. 14. (Saját ház.) 1883-ban szül. Csonoplya községben, felszab. 1900- ban Zomborban. Segédéveit Horvát-Szla- vónia-és Magyarország nagyobb városai­ban töltötte. Önálló műhelyét 1911-ben alapította. Üzeme 26 lóerős villanymo­torral és az összes szakgépekkel fel van szerelve. Állandóan 15 segéd és 2 ta­nonc dolgozik a keze alatt. Az Ipt. fő­pénztárosa, a tanoncvizsg. biz. tagja stb. 6 évig volt a városi képviselőtestületnek tagja, A világháborúban 5 havi front­89 szolgálat után 4 évig volt orosz hadifog­ságban. 50 % -os hadirokkant. Több ide­gen nyelvet beszél. Neje: Bállá Karolin. Révész Zsigmond, kocsigyártó m. Hor^ thy Miklós út 105. Rottenbiler Rezső, géplakatos mester. Tompa Mihály u. 51. Szül. 1890-ben Bu­dapesten ősrégi iparoscsaládból, felszab. 1905-ben ugyanott. Mint segéd 7 évig tartó tanulmányutat folytatott. Prága, Bécs, Grác és más nagy külföldi városok­ban. Majd itthon működött előbb mint segéd, később művezetői minőségben. Ön­álló műhelyét 1924-ben alapította, mely­ben autók, traktorok és gazdasági gépek szerelését végzi elsőrendű kivitelben. Egy általa feltalált újrendszerű borbélytám­lára szabadalmat nyert. A világháború­ban súlyosan megsebesült, 75%-os rok­kant. Neje: Szőts Appolónia. Rozgonyi László, órás és ékszerész m. Dugonits u. 38. Rurik Jenő Sándor, cukrász m. Imre u. 12. Szül. 1891-ben Ipolyságban, felszab. 1907-ben Budapesten. Segédévei alatt a főváros és több vidéki város műhelyeiben gazdagította szaktudását. Önálló üzemét 1913-ban alapította, amelyben a szakba vágó cikkek és elsőrangú mézes sütemé­nyek készülnek. A világháborúban részt- vett. Sajtár Ignác, bútorasztalos m. Bá­thory u. 9. Salamon Manó, pék m. Csokonay u. 36. Salvetter Ferenc, sütő m., az özv. Ba­logh Lajosné cég tulajdonosa, Zápoly u. 79—81. (Saját ház.) Szül. 1882-ben Bu­dapesten, Rákospalotán szab. 1923-ban, Salvetter Ferenc ugyanitt töltötte segédéveit. 1928-ban átvette a fenti céget, amely 1887-ben ala- píttatott. Motorral felszerelt üzemében 2 segédet foglalkoztat. A Magyar Hét ki­állításán bronz érmet és elism. oklevelet nyert. Neje: Balogh Aranka. Saly Géza, hentes és mészáros mester. Rákóczi út 90. c

Next

/
Oldalképek
Tartalom