A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
74 A fizetés napján utólag bevezetendő az eladási tételhez a fizetés napja és az adós által fizetett összeg (esetleg a visszáru) ; 3. árubeszerzési könyvet, amelybe a kapott számlák vagy árujegyzékek szerint időrendben be kell vezetni minden egyes áruvásárlást, még pedig a vétel napját, a beszerzési forrást, vagyis az eladó cég megnevezését és székhelyét, a beszerzési árat. Piaci vagy utcai vásárlás esetében nem az eladót, hanem ehelyett az árut kell megnevezni, továbbá a mennyiséget és a beszerzési árat bevezetni; 4. ezenkívül köteles az üzleti év végén záróleltárt készíteni: a) a felszerelésnek és b) az árukészletnek mennyiségéről és értékéről. Nagykereskedő és általában az olyan kereskedő, aki viszontelárusítóknak is szállít árukat, ugyanolyan könyvek vezetésére és záróleltár készítésére köteles, mint amelyek az előző bekezdésben a nagyiparosra vagy gyárosra nézve megállapíttattak. Mily iparosoknak nem kell könyvet vezetniök? Az általános kereseti adó céljára szolgáló külön könyveket nem kötelesek vezetni a következő iparosok és kereskedők: azok az adózók, akik amúgy is vezetnek a kereskedelmi törvény követelményeinek megfelelő rendes üzleti könyveket és ezekből az üzleti könyvekből úgy az üzleti nyers bevételt, mint az üzleti forgalmat és a valóságos tiszta jövedelmet pontosan meg lehet állapítani; a segéd nélkül, vagy legfeljebb három segéddel dolgozó kisiparosok; a kiskereskedők közül a szatócsok, a vegyeskereskedők, az italmérők, a zöldség-, gyümölcs-, vagy élelmiszerkereskedők abban az esetben, ha segédet nem tartanak; a kizárólagos dohánykisárúsok; a házalók és külföldi utazók eme foglalkozásukra nézve. Sem a tanonc, sem az üzletben időközönként segédkező családtag nem tekinthető segédnek. A vidéki szatócsoknál a könyvvezetés elrendelését mellőzni kell akkor is, ha segéd nélkül legfeljebb két családtag segítségével vezetik az üzletüket. Az özvegy nő, valamint a rokkant, aki üzletében egy segédet alkalmaz, olyan elbánás alá esik, mint a segédet nem alkalmazó kiskereskedő. A m. kir. adóhivatal az adózó indokolt kérelmére — a saját hatáskörében — fölmentheti az adózót az adózás céljára szolgáló könyvvezetés kötelessége alól abban az esetben: 1. ha a kisebb terjedelemben — könyvvezetésre alkalmas segéderő nélkül — folytatott foglalkozás természete olyan, hogy annak folytatása mellett könyveket vezetni rendesen nem lehet, pl. kis forgalmú kovács, halkereskedő, mészáros stb.; 2. ha az adózó hiányos iskolai képzettségénél fogva még ezeket az egyszerű könyveket sem képes vezetni, másrészt az üzlet terjedelme, illetve forgalma olyan kicsiny, hogy az a könyvek vezetésére is képes segéd alkalmazását nem teszi lehetővé. A m. kir. adóhivatalnak a könyvvezetés kötelezettsége alól leendő felmentést célzó kérelmekre hozott végzése ellen annak kézbesítését kö vető 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz és utóbbinak határozata ellen ugyanannyi idő alatt a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
