A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója

71 Büntetések a kereseti adónál Aki bevallását az előírt határidőben nem adja be, a kivetés során megállapított adóalap 1%-át, ha pedig a bevallás beadására hozzá in­tézett felhívásnak a kitűzött határidőn belül sem tesz eleget, az adóalap 3%-át fizeti bírság fejében. Ha azonban az adózó adójának elsőfokú megállapításáig igazolja, hogy bevallását vétlen mulasztásból nem adhatta be, vagy a hozzá in­tézett felhívásnak hibáján kívül nem felelhetett meg, a bírság kivetése mellőzendő. * Ha a megállapított adóalap a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy apad, avagy az adókötelezettség évközben megszűnik, ennek meg­felelően a bírságot is kisebbíteni illetve törölni kell. Törlendő a bírság akkor is, ha az adózó a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen volt. Amely vállalat az általa kifizetett ügynöki díjak kimutatását nem terjeszti be, annyiszor büntetendő 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal, ahány ügynöknél ezt a mulasztást elkövette. A pénzbírságot a pénzügy­igazgatóság szabja ki, amelynek határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. Ha az állandó üzlethely nélkül működő házaló az adónak lefizetése nélkül folytatja a házalást, vagy ha a külföldi, mint utazó az adónak elő­zetes lefizetése nélkül folytatja az üzletet, az illető község (város) ja­vára, amelynek területén tetten érték, a rendes adón felül az adótételnek egyszeresétől négyszeres összegéig terjedhető bírságban marasztalandó el, amelynek lefizetése előtt üzletét, vagy foglalkozását nem gyakorol­hatja. A bírságot a község (város) veti ki s az ellen a pénzügyigazgatóság- hoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett végérvényesen határoz. Adócsalást követ el a bevallás adására kötelezett, ha az általános kereseti adóra vonatkozó bevallásában, vagy illetékes helyről hozzá in­tézett kérdésekre adott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudatosan olyan valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilat­kozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat, végül ha az adókivetés alapjául szolgáló könyvekbe hamis adatokat vezet be. Az adócsalás miatt kiszab­ható szabadságvesztés büntetésen felül minden esetben mellékbüntetés­ként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó egyszeresétől nyolc­szorosáig terjedhet. Amennyiben valamely cselekmény vagy mulasztás nem esik súlyo­sabb büntető rendelkezés alá, szabálytalanság miatt 100 pengőig terjed­hető pénzbírsággal büntetendő az, aki a törvényben, illetőleg törvényes rendelkezésekben vagy azok alapján kiadott miniszteri rendeletekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, amely az adónak megrö­vidítésére vagy az adókivetési munkálatok kellő időre való befejezésének megakadályozására alkalmas. Ilyen mulasztást követ el például: aki könyvvezetési kötelezettsége dacára könyveket nem vezet; aki a könyv- vizsgálatot, illetőleg a helyszíni vizsgálatot megakadályozza vagy meg­hiúsítja, vagy a mérleg és nyereség-veszteségszámla, illetőleg az anyag- és áruleltár bemutatását megtagadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom