A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

54 földi fajborainak és válogatott hideg éte­leinek kitűnő híre van. Férje, akivel a vendéglőt közösen vezeti, nyug. Máv se­gédtiszt. 1 segéderőt foglalkoztatnak. Rózsa Ferenc, fa- és díszműesztergá- lyos m. Erzsébet út 61. Régi iparoscsa­lád gyermeke. Szül. 1906-ban Székesfe­hérvárott, felszab. 1925-ben. Műhelyét 1928-ban nyitotta meg. Az asztalosmű­helyek részére készít esztergályozott bú­toralkatrészeket. Tagja az Ipt.-nek. Rozsitz János, vendéglős. Erkel u. 16. Szül. 1872-ben Budapesten, felszab. 1889- ben. Mint pincér és főpincér 35 éven át dolgozott az ország nagyobb üzemeiben és Ausztriában. 1928-ban nyitotta meg jól látogatott vendéglőjét. Főpénztárosa az „Erkel Ferenc” asztaltársaságnak. A világháborúban 22 hónapig a fronton szolgált. Neje: Gelencsér Katalin tevé­keny részt vesz az üzem vezetésében. Özv. Rubel Abáné, Vámos Irén, órás és ékszerész. István út 13. Tel. 950-15. Férje halála óta (1929) özvegyi jogon folytatja iparát. Néhai férje 1905-ben nyitotta meg az üzletet és nagy szaktu­dással vezette. Egy segédet foglalkoztat. néhai Rubel Aba* Ruska István Ruska István, kő míves m. Andrássy út 14. Szül. 1880-ban Székesfehérváron. El­végezte a fővárosban a felső építőipari szakiskolát. Nagyobb budapesti és szé­kesfehérvári vállalatoknál gyakorolta a szakmáját. 1906-ban önállósította magát szülővárosában és 1910-ben helyezte át vállalatát Újpestre. Számos nagy, eme­letes bérházat épített Budapesten és Új­pesten. 1904-ben feleségül vette Szép Er­zsébetet. Salamon Náthán, sütő m. Nyár u. 96. Szül. 1879-ben Környislakon, felszaba­dult 1896-ban Görgényszentimrén. Szak­máját budapesti műhelyekben gyako­rolta, amíg 1901-ben meg nem nyitotta saját üzemét. Béla fia, aki kitanulta a szakmát, segíti munkájában. Neje: Dá­vid Róza. Salgay József, úri és női fodrász. Ár­pád út 10. Szül. 1888-ban Deszk község­ben, felszabadult 1903-ban Szegeden. 8 évi segédeskedés után, 1911-ben átvette és a modem követelményeknek megfele­lően átszervezte mai üzletét. Hat fülkés üzlete a férfi és női fodrászat minden ágára be van rendezve. Az Ipt. szakosz­tályában jelentős szerepet játszik. A vi­lágháborúban négy hónapot a harctéren töltött. Neje: Kovács Júlia. Salamon Náthán Salgay József Sándor Lajos, úri és női cipész mes­ter. Mády Lajos u. 2. Szül. 1892-ben Hajdusámsonban, felszab. 1910-ben Deb­recenben. Debrecenben és Újpesten a Wolfner gyár műhelyeiben szerezte gya­korlatát mint segéd. 1916-ban önállósí­totta magát. Jelenleg egy segéddel dol­gozik és rendelésre készíti jóhírű cipőit. Az Ipt. szakoszt.-nak v. vál. tagja. Neje: Matlasz Róza. Sárközy Sándor, épület- és géplakatos m. Hajnal u. 6. Szül. 1897-ben Újpesten, felszab. 1915-ben ugyanitt. Önállósítá­sáig (1925) nagyobb gyárakban dolgozik mint szakmunkás. Műhelyében épületla­katosmunkákat, tűzhelyeket és rácsoza­tokat készít. Á háborúban II. o. ez. v. érmet nyert. Neje: Baranovicsi Rózsi. Sárközy Sándor Sebestyén János Sárik Pál, úri és hölgyfodrász. Toldi Miklós u. 20. Szül. 1898-ban Tiszavár- konyban, felszab. 1914-ben Szolnokon. Ugyanitt önállósította magát 1923-ban majd 1929-ben üzletét Újpestre helyezi át. Közel 10 évi jobb üzletekben eltöltött segédeskedése alatt szerzett sokoldalú szaktudását modernül felszerelt 5 fülkés

Next

/
Oldalképek
Tartalom