A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

53 nagyobb városaiban dolgozott. Kellő szaktudással gyarapodva, 1928-ban nyi­totta meg finom- és fehérsütődéjét. Egy segédet és két inast foglalkoztat. A vi­lágháborút végigszolgálta. Kit. K. cs. k. Neje: Fürst Paula. Récsey Gyula, cukrász m. István út ű2. szám. Réhberger Ignác, kefekötő m. István út 17. Szül. 1874-ben Csórván, felszab. 1891-ben Nezsideren. Segédéveit Magyar- ország és a külföld nagyobb városaiban töltötte. 1898-ban önállósította magát. Jóhírű műhelyéből kikerült áru nagy ke­resletnek örvend. Az Ipt.-nek volt elülj, tagja. A világháború után mint 35%-os rokkant szerelt le. Neje: Weisz Anna. Reich Jenő, mészáros m. Ősz u. 40. sz. Szül. 1884-ben Dunavecsén, felszab. 1901- ben Budapesten. Hat évig dolgozott mint segéd a fővárosban és 1907-ben megala­pította önálló üzemét. Budapesti tartóz­kodása alatt öt évig üzletvezető volt. 40 hónapot töltött el a különböző frontokon és egyszer megsebesült. Neje: Deucht Margit. Id. Rieb Adolf Rieb Ferenc Id. Rieb Adolf, asztalos m., Kossuth u. 8. Szül. 1873-ban Sternbergben szab. 1891-ben Märisch Neustadtban. Bécs és Budapest nagyobb műhelyeiben fejlesz­tette szaktudását. A már 31 év óta fenn­álló és motorral felszerelt műhelyéből már a háború előtt sok ebédlőberendezést szállított Bécs kereskedőinek. Most leg­inkább Budapest, Vác és Esztergom vi­szonteladói részére dolgozik. Az ipt. szak­oszt. vál. tagja és pénztárosa. Üzemé­ben tevékeny rész vesz Adolf fia, aki el­végezte a felső ipariskolát. Neje: Mészá­ros Katalin. Rieb Ferenc, cipész m. Árpád út 99. Szül. 1877-ben Sternbergben, félsz. 1895- ben ugyanott. Tíz évi segédeskedése alatt megismerkedett az ország és a külföld nagyobb műhelyeivel, megszerezte a mesteri oklevelet és elvégezte a szaktan- folyamokat. 1905-ben önállósította ma­gát. Mindig tevékeny résztvett az Ipt. életében, a szakosztálynak éveken át el­nöke volt. Jelenleg vál. tag és a tanonc- vizsg. biz. tagja. Neje: Blum Irma. Románszky Miklós, borbély és fodrász m. István út 26. Szül. 1888-ban Miskol­con, felszab. 1905-ben ugyanott. 1909- ben önállósította -magát. Modern kénye­lemmel berendezett műhelyét nagyon kedvelik. Tevékeny részt vesz az Ipt. éle­tében, pénztárosa a szakosz.-nak és szá­mos egyesület működő tagja. A világ­háborúban végig kivette a részét és 8 hó­napot töltött a harctéren. Neje: Vitáris Róza. Rosenbaum Mihály, köteles m. Pal- lavicini tér 9. Szül. 1891-ben Mindszen­ten, felszab. 1910-ben atyja műhelyében. Iparát Szegeden gyakorolta és 1918-ban önállósította magát. Már nagyapja is ugyanezt az ipart folytatta. Az ipt.-nek volt elülj, tagja. A dalárdának tagja. A világháborúban 18 hónapon át résztvett az orosz fronton. Neje: Mihály Mária. Rosenzweig Ignác, faesztergályos m. Kolozsvári út 85. Szül. 1882-ben Halason, felszab. 1909-ben Budapesten. Németor­szágban, Ausztriában és Észak-Ameri­kában gyarapította szakismereteit. Mo­torral felszerelt műhelyét 1924-ben nyi­totta meg. A világháborúban az olasz fronton megsebesült. Neje: Frank Róza. Rosman József, bútorasztalos m. Thaly Kálmán u. 26. (Saját ház.) Szül. Újpes­ten 1888-ban. 1904-ben elvégezte az áll. faipari szakiskolát. Gyakorló éveit a legkiválóbb műhelyekben töltötte. Motor­ral felszerelt műhelyét 1922-ben nyitotta meg. Főként viszonteladók részére ké­szít ebédlőberendezéseket, de dolgozik rendelésre is. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Neje: Blum Hilda. Rottmann Dávidné, szül. Kohn Gizella, vendéglős. István út 29. Szül. 1870-ben. Üzemét 1901 óta vezeti. Jól kezelt al­Rosman József Románszky Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom