A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
41 ugyanott. Műhelyét 1920-ban alapította, mely villanyerőre van felszerelve. Minden szakbavágó alkatrészeket készít. Régi iparoscsalád sarja. Neje: Tihi Karóim. Miszlovits Vilmos, bútorasztalos m. Klauzál u. 14. Szül. 1876-ban Újpesten és atyjánál szabadult fel ugyanitt 1894- ben. Atyjának az üzemvezetésben segédkezett és 1905-ben azután önállósította magát. Hálószobákat, ebédlőket készít elsősorban. Szállít úgy magánosok, mint budapesti bútorkereskedők számára. Ren-. desen két segédet foglalkoztat. Neje: Róth Paula. Mittelmann Gyula Mochnács György Mittelmann Gyula, lakatos m. Tél u. 7. Vállalata bútorvasalással, játékáruk készítésével és tömegcikkek gyártásával foglalkozik. 1922-ben alapította műhelyét, amelyet fokozatosan fejlesztett a mai nívóra. Játékcikkei közismertek és tömegcikkeit az egész or^ágba szállítja. Szül. 1874-ben. Mochnács György, bútorasztalos mester. Corvin u. 2. Iparát már 15 év óta folytatja. Szállít fővárosi és vidéki bútorkereskedők számára bútorokat. Első- xendű szakmunkáját Németország, Olaszország és Szerbia vállalatai is ismerik. Szül. 1902-ben Békésgyulán, felszabadult 1919-ben Békéscsabán és miután mint segéd dolgozott Mezőberény, Arad, Budapest, Újpest és Békéscsabán, 1927- ben alapította üzemét. Szakosztályi és az Újpesti Motor és Autó Club tagja. Pályájára négy középiskola elvégzése után lépett. Molnár Béla, hentes és mészáros m. Szent István tér. Szül. 1888-ban Nagykőrösön és 1911-ben Nógrádverőcén szabadult fel. A Nemzetközi Hálókocsi Társaságnál 13 évig praktizált. 1924 óta pedig önálló. Újpesten dolgozott már mint vezető segéd, mielőtt önálló lett. A világháborút végigküzdötte. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Neje: Csimbora Stefánia. Molnár István, cipész m. Tisza u. 27. Szül. 1890-ban Mármarosszigeten és ott is szabadult fel 1912-ben. Az újpesti Wolfner-gyárban fejleszteUe szaktudását és 1922 óta önálló. A fővárosi kereskedők és magánosok részére szállítja elsőrangú minőségű áruit. A világháborúban a kerékpáros osztagnál szolgált. Egyszer meg is sebesült. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Neje: Szimonik Mária. Molnár János, cukrász ni. Deák Ferenc u. 26. Kitanult szakácsmester, aki Pá- risban is működött. Bonbonjai, süteményei elsőrangúak. 1907-ben alapította cukrászatát. Szül. 1884-ben Aszódon és 1902-ben szabadult fel Újpesten s utána dolgozott Budapesten, Debrecenben és Párisban. A Hungária fürdő szakácsa volt a háború alatt. Neje: Szőllősi Erzsébet. Molnár János, bútorasztalos m. Ősz u. 127. Szül. 1880-ban Adán, felszab. 1897- ben Újpesten. Szakismereteinek gyarapítása céljából dolgozott mint segéd Szabadka, Budapest és Újpest legelső mestereinél. 1912-ben lett önálló. Az általa készített bútorokat egész Csonka Magyarország területére szállítja, de dolgozik külföldre is. Nevezetesen Ausztriába, Romániába és még Londonba is. Átlag 20 segédet foglalkoztat. Ipt.-i elülj, tag, szakosztályvezető, vizsgabizottsági tag. 1918-ban szerelt le mint katona. Neje: Nagy Teréz. Molnár István Molnár József, cipész m. Árpád ú. 22. Szülővárosában, Tokajban szabadult fel 1916-ban, ahol 1899-ben született. Szaktudását fejlesztendő dolgozott Budapesten és Újpesten. 1929 óta önálló. Az ip. ifjak körének tagja. A világháborút végigküzdötte. Neje: Patay Juliánná. Molnár Lajos, hentes m. Lőrincz u. 107. 15 évig praktizált mint segéd Budapesten, Újpesten, sőt Olaszországban is. 1928-ban alapította meg iparát önállóan. 1914-ben szabadult fel Újpesten, ahol 1895-ben született. Másfélévig vezette önállóan az újpesti kér. soc. gondv. egyl. és a Háztartás fogy. szövetkezetét. 1915- ben vonult be. Másfélévig harcolt az
