A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

39

1898-ban Budapesten. 22 évig praktizált mint segéd és 1920-ban lett önálló mester. Speciális munkái üzemének: szeszfőzdeberendezések, vörösrézedények készítése. Az ország sok szeszfőzdéjét ö rendezte be és ezideig közel 300 szeszfőzdeberendezést szállított. A vas- és fémipari szakoszt. vál. tagja, és a rézművesmesterek orsz. szöv.-nek igazg. tagja. A háború alatt a mátytásföldi repülőgépgyárban dolgozott. Neje: Jakab Johanna.

Máté József, szabó m. Vörösmarty u.

27. Szül. 1892-ben Vaszariban. Pápán tanulta ki iparát és ugyanott szabadult fel

1910-ben. Mint segéd dolgozott Pápán, Pozsonyban és Bécsben. 1920 óta önálló. Harcolt az orosz és olasz frontokon, hol meg is sebesült. 1918-ban szerelt le. Neje: Róth Irén.

Máté Sándor Mazács Vilmos

Máté Károly, tulajdonosa a „Halász- csárda” vendéglőnek. Váci út 4. Szül. 1888-ban Újpesten, felszab. 1907-ben atyja üzletében. Ugyanitt dolgozott önállósításáig. Üzlete nyári kerthelyiséggel kapcsolatos, amelyben kb. 700 személy talál helyet. Nyáron 1 főpincérrel és 8—10 segéderővel dolgozik. Az Ipt. vál. tagja. Tagja a Rákóczi Társaskörnek, a Kath. Körnek stb. Volt városi képviselőtest. tag. A világháborúban 11 havi frontszolgálat után orosz hadifogságba került. Egyszer megsebesült. Neje: Bárány Lidia.

Máté Sándor, tetőfedő és építési vállalkozó. Attila u. 9. 1916-ban szabadult fel Újpesten, ahol 1896-ban született és 1920-ban ugyanott önálló is lett. Készítette az újpesti városháza, járványkórház, vágóhíd, Hutter szappangyár, Magyar Fiat, Juta és Kender, óbudai fehérítő gyáraknak tetőfedési munkálatait. 5 segéddel dolgozik. A függ. és 48-as Kossuth pártnak vál. tagja volt. 1915-ben vonult be. A szerb és orosz frontokon harcolt és 22 hónapig volt orosz hadifogságban. Neje: Waldhausen Elvira.

Mayer György, bútorasztalos m. Tél u. 140. szám.

Mazács Vilmos, cipész m. Nyár u. 79. Szül. 1886-ban Túrán, felszab. 1904-ben Budapesten. 14 évig dolgozott mint segéd Budapest, Szolnok és Dunaföldvá- ron. 1918-ban önállósította magát. A cipész szakoszt. jegyzője volt huzamosabb ideig. Szakosztályi vál. tag. A háború alatt a hadigyárakban dolgozott. Neje: Vágó Julanna.

Meck János, bútorasztalos m. Lázár u. 2. Szül. 1890-ben Telkiben, felszab. 1907- ben Újpesten és segédéveit Újpest és Budapest nevesebb mestereinél töltötte, majd 1911-ben önálló lett. Specialitásai a hálószobák készítése. Szállít Budapest, Belgrád, Eszék bútorkereskedői számára modem, finom kivitelű bútorokat. Szakosztályi vál. tag. Az Ip. Kör tagja. Harcolt a szerb és orosz fronton. Egyszer megsebesült. Neje: Kohler Elvira.

Mertus Gyula, bútorasztalos m. Attila u. 113. Újpesten született 1892-ben, felszabadult 1908-ban ugyanott. 16 évig praktizált mint segéd. 1924 óta önálló. Bútorait a legkülönfélébb stílusban készíti. Dolgozik magánosoknak és budapesti bútorkereskedők számára. A világháborúban harcolt az orosz, szerb és az olasz frontokon 51 hónapon át. Egyszer megsebesült. Kit.: Nagy és kis ez. v. é., br. v. é., K. cs. k., német vasker. seb. é. és szóig. érd. kér. Neje: Ágh Gizella.

Meck János Meyer Béla

Mészáros János, cipész m. Deák Ferenc u. 32. Szül. 1896-ban Bihardiószegen. Nagyváradon 1914-ben szabadult fel. 14 évig praktizált Nagyvárad és Újpest jelentősebb iparvállalatainál. 1928-ban önállósította magát. A világháborút végig- küzdötte és egyszer megsebesült. Kút.: Nagy és kis ez. v. é., br. v. é., K. cs. k.

Mészáros Vitus, szabó m. Rózsa u. 20. Szül. 1889-ben Boldogfán. Szene, Pozsony, Bécs, Budapest és Újpest voltak azok a városok, amelyekben Csallóközben 1907-ben történt felszabadulása óta dolgozott 1912-ig, amikor angol úri szabó-